A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületének füves élőhelyein rendkívül változatos gyeptársulások találhatók.

Május elejétől egészen nyár közepéig sokféle vadvirágban gyönyörködhetünk. Itt található a védett öldöklő aszat legnagyobb hazai állománya is.

A Dél-Tiszántúl egyéb területeihez hasonlóan a Kis-Sárréten is a szolonyec, szikes gyepek kiterjedése a legnagyobb a gyepek közül. A tiszántúli szikes puszták jellegzetessége, hogy a talajfelszínen már néhány centiméteres szintkülönbség is látványos eltérést okoz a növényzet összetételében. Ezek az értékes mikrodomborzati formák nagyon sérülékenyek.

Öldöklő aszat. Fotó: Biró István

A legmagasabb, hátas részeken vastagabb a talaj termőrétege ezért a sófelhalmozódás a mélyebb rétegekben történik. Itt olyan növényfajok élnek, melyek elsősorban a sztyepprétek, löszgyepek fajai.

Május elejétől egészen nyár derekáig sok látványos, értékes növényben gyönyörködhetünk. A lila ökörfarkkóró kezdi a sort, majd megjelennek a zsályák, közülük is elsősorban az osztrák zsálya, a ligeti zsálya és néhol a mezei zsálya is előfordul. Május végén nyílnak a koloncos legyezőfű sárgásfehér, illatos virágai és közben a zárt gyepekben mindenütt ott találjuk a kék színű indás ínfű virágzó példányait. Sajátossága ezeknek a területeknek, hogy a nagyspórás csiperke méretes, látványos példányait is legtöbbször itt találjuk, elsősorban csapadékos, kora nyári és őszi időszakokban.

Fotó: Biró István

A Kis-Sárrét szikesek közötti hátjaira jellemző gyeptársulások fenntartása azért is fontos természetvédelmi feladat, mert itt található egy Kárpát-medencei bennszülött, védett növényfaj, az öldöklő aszat legnagyobb hazai állománya. Az öldöklő aszat szinte embermagasságú, virágzó példányait július második felétől kezdve csodálhatjuk meg. A társulások fenntartása érdekében meg kell akadályozni a túllegeltetést és a taposási károkat.

A cikk borítóképét készítette: Kiss László (Múlt, jelen, jövő..)