Az élelmiszerektől a kozmetikumokig rendkívül szerteágazó területeken felhasznált pálmaolaj iránt folyamatosan nő a kereslet, így nem meglepő, hogy a fenntartható gazdálkodással kapcsolatos erőfeszítések mellett a probléma innovatív megoldására törekvő kezdeményezések is megjelentek.
A szobahőmérsékleten szilárd, kellemes állagot biztosító olaj helyettesítésére egyelőre nem talált megfelelő természetes alternatívát az emberiség, a felmerült lehetséges versenytársak termesztése és előállítása pedig hasonló, vagy még nagyobb mértékű erdőirtással és egyéb környezeti ártalommal járt volna.
A pálmaolajmentes termékekkel kapcsolatos fogyasztói érdeklődés ugyanakkor felkeltette az alternatív üzemanyagok gyártásával kísérletező startupok, így például a Xylome figyelmét is.
Világszerte laboratóriumok sora kísérletezik élesztők segítségével termelt, mikrobiális olajok előállításán.
A kukoricasziruppal vagy optimálisabb esetben mezőgazdasági hulladékokkal táplált, vagyis a trópusokon kívülről is ellátható és tartható élesztők a laborban jól teljesítenek, ugyanakkor a hozam növelése jelentős kihívás, amit változatos eszközökkel – egyes kutatók irányított evolúcióval, más vállalatok génszerkesztéssel igyekeznek elérni.
A Yale környezetvédelmi portáljának körképe szerint azonban a technológia ára sem ígéri egyelőre, hogy a mikrobiális olajok akár csak a távolabbi jövőben teljesen átvehetnék a pálmaolaj helyét – ez legfeljebb a drágábban eladható, a környezettudatosságra nagyobb összeget áldozni kész fogyasztókat megcélzó kozmetikumok esetében történhet meg.
Ezért ahhoz, hogy a pálmaolajhoz kapcsolódó környezeti ártalmak ne nőjenek együtt az egyre fokozódó kereslettel, a pálmák terméshozamának növelésére és a fenntartható termesztés kiterjesztésére is szükség lenne.