Május-júniusban nagyobb számban találkozhatunk velük a városokban is.
A Magyarországon terjedőben lévő óriás-tőrösdarazsak (Megascolia maculata) Európa legnagyobb termetű hártyásszárnyúi, hiszen a nőstények hossza akár az 50 mm-t is elérheti. Tartani azonban nem kell tőlük, mert bár hatalmas termetük miatt ijesztő megjelenésűek, valójában jámbor óriások. A nőstényeknek ugyan van „fullánkja”, de hacsak kézzel el nem kapjuk őket vagy rájuk nem lépünk, nem fogják azt használni. Félelemből történő elpusztításuk teljesen indokolatlan!
Szaporodásbiológiájuk egészen izgalmas, ugyanis lárváik különféle lemezescsápú bogarak lárváiban fejlődnek. A nőstény tőrösdarazsak bámulatos pontossággal találják meg elsősorban az orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis), ritkábban a butabogár (Pentodon idiota), a szarvasbogár (Lucanus cervus) és bizonyos cserebogarak pajorjait, majd szúrásukkal tartósan megbénítják azokat és petéiket a gazdaszervezetre helyezik. A kikelő darázslárvák eleinte kívülről fogyasztják a gazdalárvát, majd belefúrják magukat és annak testén belül bábozódnak be, illetve itt is telelnek át. A gazdaszervezetek lárvái rendszerint korhadó fatuskókban fejlődnek, de a kerti komposztálók is ideálisak nekik, így a tőrösdarazsakkal is gyakran találkozhatunk ilyen helyeken.
A kifejlett darazsak csak a következő tavasszal bújnak elő a talajból. Az imágók nektárral táplálkoznak és elsősorban a dús virágzatú, nektárt bőven termelő növényeket látogatják. A méhekhez, poszméhekhez hasonlóan hasznos beporzó rovarok.
Az óriás-tőrösdarázs jámbor darázsféle. Fotó: Balogh Diána, izeltlabuak.hu, CC BY 4.0
A kifejlett tőrösdarázs nektárral táplálkozik, fontos beporzó. Fotó: Kiss Mónika
Lódarázs vagy tőrösdarázs?
Sajnos gyakran tévesztik össze őket az akár emberre is veszélyes társas redősszárnyú-darazsakkal, pl. a lódarázzsal (Vespa crabro), pedig könnyű megkülönböztetni egymástól a két fajt. Mert bár a nőstény óriás tőrösdarazsak feje sárga, a hímeké pedig fekete, de a toruk mindig fekete és a szintén fekete alapszínű potrohukon 4 nagy sárga folt is látható. Így még röptükben is fekete-sárga összbenyomást keltenek. Ezt már csak az a tény is erősíti, hogy a hasoldaluk is fekete.
Az óriás-tőrösdarázs fekete-sárga összbenyomást kelt
Ezzel szemben a lódarazsak feje és tora sárgás-vöröses, a potrohuk hátulsó kétharmada pedig alulról és felülről nézve is sárga alapszínű. Így vörös-sárga összbenyomást keltenek.
A lódarázs vörös-sárga összbenyomást kelt. Fotó: Tóth Norbert, izeltlabuak.hu, CC BY 4.0
Ráadásul az óriás tőrösdarazsak a viselkedésükben is eltérnek a társas redősszárnyú-darazsaktól, hiszen azokkal ellentétben nem építenek fészket, magányosan élnek és csak a szaporodási időszakban találkozhatunk velük nagyobb számban, főleg, ha rátalálnak egy-egy bogárlárva-lelőhelyre (pl. korhadó fatuskók környékén). Ilyenkor a városi környezetben is megjelenhetnek, néha alaptalan riadalmat keltve azokban, akik nem ismerik őket. Kecskeméten több helyen is kihelyeztünk az alábbi képen látható tájékoztató plakátot, ahol közterületen nagyobb számban észleltünk tőrösdarazsakat. A tájékoztató plakát INNEN LETÖLTHETŐ és felhasználható, hiszen máshol, intézmények (például iskolák) udvarán is megjelenhetnek ezek a rovarok, így jobb, ha ismerjük őket és tudjuk, nem kell félni tőlük.
Kecskeméten több helyen is ilyen tájékoztatókat helyeztünk ki, ahol nagyobb számban jelentek meg az ártalmatlan óriás-tőrösdarazsak. Fotó: Kiss Mónika
Elpusztításuk törvénybe ütköző cselekedet!
Sajnos évről évre nagy számban ölik meg őket az emberek, pedig az elpusztításuk nem csak értelmetlen, de törvénysértő is, hiszen a faj Magyarországon 1988 óta védett (az egyedek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft). Ráadásul a darazsakkal együtt sokszor a gazdaszervezetekkel is végeznek, pedig az orrszarvúbogár is védett (az egyedek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50.000 Ft) és a szarvasbogár is törvényi oltalom alatt áll (az egyedek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 10.000 Ft).
Ez pedig azt is jelenti, hogy vonatkoznak rájuk a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben foglaltak, azaz a 43. § (1) értelmében „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”
Ehhez kapcsolódóan szintén érdemes figyelembe venni, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény Természetkárosításra vonatkozó 242. § alapján
(1) b) „Aki védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) a) „A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét.”
