A napelemparkok védelmét szolgáló, fejjel lefelé telepített vadkerítések lehetővé tehetik az élővilág kisebb képviselőinek a megújuló létesítmény területére való bejutását; ennek köszönhetően az állatok zavartalanul tudnak vadászni és élelmet szerezni. 

A napelemparkokat kerítéssel veszik körül az emberek és a kárt okozni képes, nagyobb méretű vadállatok távol tartása érdekében, de vannak olyan napelemfejlesztők, akik úgy kerítik el projektjeiket, hogy az lehetővé tegye az élővilág kisebb képviselőinek a helyszínre való bejutását, hogy élelmet vagy zsákmányt keressenek, vagy egyszerűen csak átjussanak a másik oldalra.

Tennessee államban a Birdseye Renewable Energy volt az első, amely 12,5-es méretű, rögzített csomós, galvanizált vadkerítést telepített „fejjel lefelé”, hogy lehetővé tegyék a kisebb állatok átjutását a kerítésen.

Ez látszik ezen a fényképen, amely a Birdseye 1 MW-os napelemprojektjének helyszínén készült Phipps Bendben, Tennessee államban:

A róka is könnyen átjuthat a kerítésen – Fotó: Liz Kalies, The Nature Conservancy

Az ötlet ezután terjedt el Észak-Karolinában, ahol a Pine Gate Renewables szintén fejjel lefelé telepített ugyanilyen típusú kerítést, és mozgásérzékelővel ellátott kamera fényképezte le a fenti képen látható szürke rókát saját 2,32 MW-os egyenáramot előállító Moore megyei projektjénél.

„Az Észak-karolinai Beporzó Növényeket Védő Szövetség (North Carolina Pollinator Conservation Alliance) egyeztetett a napelemfejlesztéssel foglalkozókkal, hogy támogassa az élővilágnak kedvező kerítéseket” – közölte Liz Kalies, a Nature Conservancy nevű környezetvédelmi szervezet észak-karolinai ágazatának tudományos igazgatója, aki további tippeket is adott azoknak a fejlesztőknek, akik még kedvezőbb körülményeket kívánnak teremteni az élővilág számára:

ültessenek őshonos vegetációt, csökkentsék a nyírást, a létesítmény közelében telepítsenek őshonos cserjéket és fákat, és helyezzenek ki fészekrakásra lehetőséget adó madár- és denevérodúkat.

A Nature Conservancy egyébként nagyobb létesítmények fejlesztőivel is együttműködik – jelezte Kalies –, hogy hozzanak létre olyan átjárókat, amelyeken a nagyobb testű állatok, például a szarvasok és medvék is át tudnak jutni a túloldalra.