A vizes élőhelyek állapotának javítását, új élőhelyek létrehozását tűzte ki célul a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI). A „kisvízi élőhelyek” pályázat a Mátrában, a Keleti-Cserhát és az Ipoly-völgy területein javítja az európai közösségi jelentőségű, védett és fokozottan védett kétéltű- és szitakötőfajok életfeltételeit.

A “Kisvízi élőhelyek – források, forráslápok és a kapcsolódó élőhelyek védelme a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén” című projekt záró rendezvényét december 16-án tartották a mátrafüredi Harkály Házban.

A klímaváltozás, illetve a táj hidrológiai viszonyainak megváltozása miatt egyes vizes élőhelyek korán kiszáradnak, sőt el is tűnnek. Jelentős problémát okoz az erdőgazdálkodási célú közlekedés, korábban a régióban ismeretlen kórokozók megjelenése, és az is, hogy a patakokra épített műtárgyak befolyásolják a víz természetes folyását. A fejlesztések számos helyen orvosolták ezeket a problémákat, így javítva különböző európai közösségi jelentőségű hal-, kétéltű- és hüllőfajok, továbbá fokozottan védett kétéltű- és szitakötőfajok védelmét.

A ritka és fokozottan védett alpesi gőte a Mátra kisvizeiben is szaporodik

Igazgatóságunk munkatársainak irányításával a Mátrában a munka során 189 kis vizes élőhelyet hoztak létre, vagy állítottak helyre kedvező élő- és szaporodóhelyeket teremtve. A Cserhátban és az Ipoly-völgy területén 15 helyszínen hoztak létre új vagy állítottak helyre régebbi vizes élőhelyeket. Tíznél több helyen kerítést létesítettek, hogy az értékes forráslápok, gyapjúsásos láprét vagy éppen tőzegmohás fűzláp területétől távol tartsák a károsodásukat okozó nagyvadakat és a járműveket.

Kisvizes élőhely létrehozása a Mátrában

A projekt keretein belül megszüntették a Szent Anna-tó gátszivárgását, helyreállították a Pisztrángos-tavak vízelvezetését, víztartását – ahol csütörtökön terepi programot is tartottak -, elbontották a Garábi-patak fenéklépcsőjét, a helyére surrantót építettek, a Zsunyi- és a Cserkúti-patakon pedig többek között visszaállították a meder eredeti állapotát. A kozárdi Pogányváron a korábbi geológiai bemutatóhely Natura 2000 bemutatóhellyé való fejlesztésére került sor.

A projektzáró rendezvényen jelen volt dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár is, aki elmondta: Magyarország szerencsés helyzetben van, hiszen területének harmada természetközeli állapotban van. Azonban épp’ ezek a kisvizes területek, amelyekről a pályázat is szólt, nem olyan látványosak, mint például az épített örökségünk, és igen sérülékenyek is, ezért szükséges, hogy fennmaradásukhoz szakavatott segítséget vegyünk igénybe.

Elhangzott: jelenleg 90 KEHOP-os (környezeti- és energiahatékonysági operatív program) projekt fut 38 milliárd forint értékben hazánkban.

Rónai Kálmánné, a BNPI igazgatója megköszönte a projekt részvevőinek aktív segítségét és munkáját. Elárulta, hogy a BNPI a Mátrában különleges feladat előtt áll: klíma- és környezetvédelmi tevékenységek várhatóak az Igazgatóság részéről a Mátrai Erőmű jelenléte miatt. De az e projekthez is kapcsolódó monitoring feladatok során már újabb célokat tűzött ki maga elé a BNPI, amelyek megvalósítása a következő Európai Uniós pályázati ciklusban várható.

A öt évet felölelő projektet Császár Zsuzsanna pályázatkezelési referens ismertette. A pályázat 328.442.297 forintból az Európai Unió 100 %-os támogatásával valósult meg. A fent felsoroltakon kívül e pályázat keretében elkészült a BNPI első, terepi foglalkozásokat biztosító oktatóbusza, a Vidra Verda, egy Natura 2000 területeket, értékeket népszerűsítő mobil kiállítás és a kétéltűeket, illetve a projektet bemutató ismeretterjesztő természetfilm is, amelynek premierjét a Harkály Házban tartották. Császár Zsuzsanna kiemelte: a projekttel érintett területen 1 darab esőházat és további 30 darab ismeretterjesztő táblát helyeztek ki, segítve munkájuk megismerését és a környezeti nevelést. A természettel, természeti értékek megőrzésével kapcsolatos szemlélet alakítása érdekében többféle kiadvány is készült, melyekben a Magas-Mátra, illetve a Mátra és a Cserhát hegylábi régiói célfajait, ezek védelmi lehetőségeit, a projekt során elvégzett tevékenységeket mutatják be.

A cikk borítóképét készítette: Potyó Imre (Élet a fagyban)