Rengeteget hallani manapság a korallzátonyok kifehéredéséről és egyéb súlyos problémákról, amelyek veszélyeztetik a biodiverzitást. A tudósok azt is folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ha az egyes láncszemek megsérülnek, akkor az egész rendszer összeomolhat.
A korallokat érintő válságról egyre gyakrabban hallani, olvasni. Ezúttal megpróbáljuk röviden áttekinteni helyzetü(n)ket, hiszen a világ korallzátonyai többet tesznek a bolygóért annál, minthogy a víz alatt gyönyörködtetnek bennünket.
Mi is az a korall?
Távolról nézve a korallok együttese szilárd szerkezetnek tűnik, közelebbről azonban tapogatóiknak köszönhetően kis, virágszerű állatokat láthatunk, amelyek nemritkán élénk színűek. Szilárd vázukat kalcium-karbonát kiválasztásával hozzák létre. Testük középső része a gasztrális üreg, amelynek tetején van a szájnyílásuk, ezt veszik körül a tapogatók.
Leggyakrabban trópusi, szubtrópusi és mérsékelt övi tengerekben, általában hatalmas telepekben élnek, planktonnal táplálkoznak. A kőkorallok az algákat és a sejtjeikben velük szimbiózisban élő algák által előállított cukrot is fogyasztják. A korallok sejtjeiben négyzetcentiméterenként körülbelül egymillió alga él. Mint a legtöbb növény, az algák is fotoszintetizálnak. A cukrot – amely részben saját maguk fenntartására, részben a korallok táplálékául szolgál – ennek során állítják elő.
A korallfehéredés jelensége
Az óceánok felmelegedése sajnos nem kedvez a korall és az alga igen érzékeny kapcsolatának, ezért az általunk eddig ismert korallzátonyok eltűnőben vannak. Amikor a víz a korall számára túlságosan meleggé válik, a korall kilöki szervezetéből az algát, amely cukor helyett már a korall számára toxikus anyagot termel.
A Netflixen is megnézhetitek a „Chasing coral” című dokumentumfilmet, amely a Youtube-on is elérhető. A film elég jól szemlélteti, hogy mennyire alábecsüljük a problémát, és hogy a búvárok milyen szörnyű helyzettel szembesülnek a világ azon tájain, ahol 40–50 évvel ezelőtt a korallok még növekedtek.
Floridában például mára a korallzátony 80–90%-a eltűnt. Az ausztráliai Nagy-korallzátonyt 2016-ban és 2017-ben is súlyosan érintette a felmelegedés. Az egyre gyakoribb negatív hatások következménye, hogy a korallok regenerálódási képessége drasztikusan csökken, ami előbb-utóbb visszafordíthatatlan folyamatot indíthat el.
Előfordulhat, hogy a jövőben a több milliárd dolláros korallturizmustól is búcsút vehetünk. Ennél is nagyobb gond, hogy a korallfehéredés hatással van az állatok élőhelyére és táplálékforrására is, megingathatja akár az emberiség táplálékbiztonságát is. Az egészséges korallzátony rengeteg halfajtának biztosít táplálékot, a becslések szerint 4000 halfaj és a tengeri élővilág mintegy 25%-a függ a korallzátonyoktól. Ezenkívül a koralloknak kiemelkedő szerepük van a part menti viharok hatásainak a mérséklésében, ezáltal a part menti közösségek védelmezésében. Ahhoz, hogy a bolygónk egészséges legyen, elengedhetetlen az óceánok egészsége.
Mit tesz a tudomány, és mit tehetünk mi?
A tudósok világszerte számtalan módon próbálják megvédeni a korallokat a pusztulástól, sőt még a korallok újjáélesztésével is kísérleteznek. Az egyik lehetőség több – a nemzeti parkokhoz hasonló – védett terület létrehozása az óceánokban. A tudósok szerint – ahhoz, hogy egészségesebbé és ellenállóbbá váljanak korallzátonyaink – elengedhetetlen tengeri menedékhelyeket létrehozni, ahol tilos a halászat, a bányászat és a rekreáció.
Az ökoszisztéma életben tartása érdekében egy floridai kutatócsoport a környezeti stresszt természetes módon túlélő korallokból gyűjt mintákat, kézzel szaporítja őket, és visszahelyezi őket a zátonyra. A csoport eddig több mint 70 000 korallt növesztett vissza a sérült zátonyokon öt különböző fajból.
Nagyon fontos, hogy mi is megtegyük a legtöbb tőlünk telhetőt a korallzátonyok védelme érdekében. Használjunk olyan naptejet, amely nem károsítja a korallokat! Gazdálkodjunk a vízzel megfontoltan, kevesebb szennyező anyagot juttatva ezáltal tengereinkbe, óceánjainkba! Számos további tippet találhattok még ezen a linken.
Az egyik témába vágó National Geographic-cikkel kapcsolatban megkérdezett tudósok többsége azon a véleményen van, hogy az éghajlatváltozás mérséklése az egyetlen hosszú távú, fenntartható megoldás a korallzátonyok megőrzésére és helyreállítására.
Írta: Nyilas Andrea
