A világon minden tizedik lepkefaj elterjedési területe megváltozott, ez elsöprő többségben a klímaváltozáshoz és az extrém időjáráshoz köthető.
Az egyre drámaibb mértékben átalakuló éghajlatunk nemcsak minket, embereket tesz kiszolgáltatottá, hanem mindazokat az élőlényeket is, amelyek létezése az emberi életre is meghatározó. Bár a legtöbbször a cuki, szőrös emlősök kerülnek előtérbe, ezeket „illik” megóvni, az igazság az, hogy a bolygónk működésébe az apróbb, kevésbé cukinak tartott lények sokkalta nagyobb mértékben beleszólnak.
Talajban élő mikrobák és gerinctelenek nélkül például nem volna lebontás, nem volna a növények számára tápanyag. A rovarokról legfeljebb a beporzás jut eszünkbe, de ők képezik a szárazföldi ökoszisztéma legfontosabb tápanyagforrását, nélkülük pillanatok alatt összeomlana a jelen biológiai rendszer.
A Monash Egyetem vezette kutatásban a lepkék globális helyzetét mérték fel. Míg hasonló vizsgálatok voltak korábban is, a legtöbb esetben a szakirodalom angol nyelvű részét ellenőrizték csak. Ez pedig olyan eredményekhez vezetett, ami nem foglalja magában rengeteg ország és régió helyzetét. A mostani kutatás során épp ezért az angol mellett más nyelveken megjelent felmérési eredményeket is átvizsgáltak. Ennek köszönhetően 105 országban közel 1800 lepkefajról készült feljegyzés került be az adatbázisba.
Miért épp a lepkék?
A lepkék a rovarvilág leginkább kutatott képviselői közt vannak, köszönhetően a látványos küllemüknek, könnyű megfigyelhetőségüknek és nem egy esetben a mezőgazdasági jelentőségüknek. Sok esetben a lepkékről igen hosszú időre visszanyúló feljegyzések vannak, hasonlóan a madarakhoz, sok az amatőr lepkebarát, lepkemegfigyelő.
Vanessa itea – a nálunk is élő atalantalepke ausztrál rokona. Forrás: iNaturalist
