A rovarvilágban nem túl ritka, hogy a nőstények hím általi megtermékenyítés nélkül is képesek legyenek életet adni, sőt, számos faj van, amelynek ma már nem is létezik hím egyede.
A hazai faunából jól ismert fűrészlábú szöcske (Saga pedo) talán a legjobb példa arra, hogy a közelünkben is létezik olyan faj, amely örökre lemondott a szex lehetőségéről. A kontinensünkön valószínűleg több száz hasonló gerinctelen faj lehet még, amelynek populációja kizárólag nőstényekből áll és mégis köszöni, jól van.
Vannak olyan rovarok is, amelyek bizonyos körülmények hatására szaporodnak szűznemzéssel, ilyenek például a levéltetvek, vagy akár a vizeinkből ismert vízibolhák (Daphnia-fajok). Vajon hogyan alakulhat ki egy állatfajnál az, hogyv végleg felhagy az ivaros szaporodással? Nemrégiben egy nemzetközi összetételű kutatócsoport tárta fel a folyamatot és a PNAS folyóiratban számolt be eredményeiről.
A nálunk is élő fűrészlábú szöcske abszolút szűznemző, a faj nem rendelkezik hím egyedekkel. Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Forrás: iNaturalist
Az állatvilág tagjai elsöprő többségben ivarosan szaporodnak, de máig tart a vita arról, hogy a nyilvánvalóan költséges volta ellenére miért is maradhatott fenn így mindmáig. Bár az ivaros szaporodás kétségtelenül előnyös a genetikai sokféleség fenntartásában, ám rendkívül pazarló csupán amiatt hímeket létrehozni és életben tartani, hogy aztán az adott állatfaj fele olyan tempóban szaporodhasson, mintha szűznemző volna.
Van persze számos evolúciós előnye az ivaros szaporodásnak, ám rövidebb távon mégis igencsak pazarlónak tartják. Ezzel szemben a szűznemzés pont rövid távon iszonyú hatékony módszer – ezért lephetik el a levéltetvek szinte egyik napról a másikra a kertet, kihasználandó a rendelkezésre álló élelembőséget. Sok faj épp ezért váltogatja azt, hogy épp ivarosan vagy párzás nélkül szaporodjon-e.
