A tengerifüvet gyakran összetévesztik a hínárral, és ritkán kapja meg a neki járó figyelmet, pedig a világ egyik legtermékenyebb ökoszisztémáját alkotja. A sűrű víz alatti réteket képező tengerifüvek létfontosságúak a halászat fenntartásában, a vízben található szén-dioxid megkötésében és a partszakaszok erózió elleni védelmében.
A tengerifűfajok a sekély tengerparti vizekben nőnek az Antarktisz kivételével minden tengerparti régióban. Több száz tengeri faj, köztük a leginkább halászott keszeg, polip, tintahal és alaszkai tőkehal ívó-, bölcső-, búvó és táplálkozóhelyeként szolgálnak.
A halak testtömege összefügg a tengerifű méretével. A fiatal halak növekedési üteme magasabb azokon a területeken, ahol kisebb a tengerifű sűrűsége, aminek az lehet az oka, hogy ezeken a helyeken jobban ki vannak téve a ragadozóknak, így a gyorsabban növekvő egyedek nagyobb eséllyel maradnak életben.
Fotó: ec.europa.eu
A víz alatti réteket időnként felszakítják, hogy új kikötői infrastruktúrát, gátakat vagy partfalakat alakítsanak ki, még akkor is, ha a növények megvédik a partokat a viharok okozta eróziótól. Azokban a régiókban, ahol a tengerifüvet törvény védi – mint az EU-ban –, újra kell telepíteni a növényt. Az erre irányuló kísérletek azonban gyakran kudarcot vallanak.
A tengeri pázsitokat a felettük horgonyzó csónakok vagy horgászfelszerelések is megsérthetik, csupasz üledéket hagyva maguk után. Évekbe telhet, mire ezek a növénytelepek felépülnek.
A műtrágyák okozta szennyezés fokozhatja az algák növekedését a tengerifű levelein, ami csökkenti a növényt érő fény mennyiségét, és ezzel lassítja a növekedését. A tengerifüvek gyakran nem mutatják a stressz nyilvánvaló jeleit, a kutatók azonban módot akarnak találni arra, hogy észrevegyék a jeleket a növényeken, mielőtt annak hatása jóvátehetetlenné válna.
Fotó: Getty Images
A tengerifűrétek hanyatlása pusztító a halfajokra. Ha nincs olyan élőhely, ahol táplálkozhatnak, elrejtőzhetnek vagy szaporodhatnak, a faj elveszhet. A tengerifű alapvetően fontos minden part menti ökoszisztéma és az ember számára, mert életet teremt, megvédi az életet, és csökkenti a part menti eróziót.
A tengerifűfajok területi kiterjedése több helyen csökken. Pedig a tengerifüves rétek akár harmincötször gyorsabban szívják fel a szén-dioxidot, mint a trópusi esőerdők, és bár a tengerfenéknek csak 0,2 százalékát fedik le, évente az óceánok szén-dioxid-tartalmának 10 százalékát kötik meg.
Légbuborékok tengerifüvön. Fotó: Getty Images
A visszaszorulásuk súlyosbodhat az éghajlatváltozással, amely már most is felmelegíti a tengervizeket, és fokozza a savasodásukat. Ez károsítja a kalcium-karbonát szerkezetű növényeket és állatokat, beleértve az apró tengeri növényeket, az úgynevezett korallmoszatokat, amelyek gyakran élnek tengerifüves réteken, és fontosak a szén-dioxid-megkötésben.
Forrás: ec.europa.eu – Fordítás: Czifrik Katalin
