Meg kell állítani a beporzásban részt vevő molyok számának csökkenését
2020.05.15.Bár főleg kártékony rovarként tekintünk a molyokra, egy új kutatás szerint az éjjel aktív molylepkék fajtái jóval nagyobb és összetettebb beporzási hálózattal rendelkeznek, mint a nappal tevékenykedő rovarok, például a méhek.
Az elmúlt évtizedben a növények beporzói iránt érzett aggodalom szigorúan a méhekre szorítkozott. Számuknak a mezőgazdaságban bekövetkezett változások és a növényvédő szerek alkalmazása okozta csökkenése miatt egyre nagyobb figyelem irányult rájuk. A molyok iránt ellenben nem ébredt hasonló szimpátia – olvasható a Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányban.
„Van az a hatalmas tévhit, hogy minden moly jön és megeszi a ruhákat. Egyáltalán nem ez történik. Sokan a növényeket látogatják meg, és fontos részét képezik a beporzási folyamatnak”
– fejtette ki Richard Walton, a University College London (UCL) tudósa, a tanulmány társszerzője.
A molylepke egyik faja, az almamoly – Fotó: Shutterstock
A rovarok pontos szerepének feltárásához Walton és kollégái a molyok aktivitását monitorozták a Norfolk mezőgazdasági területein lévő tavak körül.
A vizsgált molyok 45 százaléka szállított pollent, ez 47 különböző növényfajtól származott, köztük számos olyantól, amelyet alig látogatnak a méhek, zengőlegyek és lepkék.
Richard Walton, a molyok barátja – Fotó: ma7.sk
A tudósok arra jutottak, hogy míg a darazsak és méhek munkája kritikus fontosságú, ezek az állatok általában a legtermékenyebb pollen- és nektárforrásokat célozzák meg, míg a molyok sokkal több fajt látogatnak.
„A munkánkból az derült ki, hogy a molyok úgynevezett generalisták, tehát nem csak a virágok egy szűk csoportját látogatják”
– mondta Walton.
Ruhamoly – Fotó: Shutterstock
Korábbi tanulmányok arra fókuszáltak, hogy miként képesek a molyok szájszervükön vagy orrukon szállítani a pollent. Az új kutatás arra a pollenre összpontosított, amely a molyok szőrös testére tapad, miközben az állatok táplálkozás közben ráülnek a virágra.
A tudósok szerint a molyok kiegészítik a nappal aktív beporzók munkáját, és segítenek megőrizni a növénypopuláció változatosságát és gazdagságát.
A molyok száma erőteljesen lecsökkent az 1970-es évek óta. Ennek okai nagyrészt a mezőgazdasági változások és a növényvédő szerek használatának elterjedése. Ez negatív hatással van a molyokkal táplálkozó madarakra, például a kakukkra is. Számuk csökkenése a molyok számának csökkenésére vezethető vissza – véli Walton. Hasonló a helyzet a denevérekkel is.
A molyok helyzetének javításához a rovarok megítélésén is változtatni szükséges a kutató szerint.
„Gyakran amit nem látunk, arról nem veszünk tudomást. Látjuk nappal a méheket, látjuk, amikor rászállnak a virágra, szóval a láthatóság szempontjából jobb műszakban dolgoznak. A molyok azonban nem kevésbé fontosak. Véleményem szerint elengedhetetlen az imázsuk javítása, hogy az emberek meglássák, milyen fontos ökológiai szerepet játszanak” – mondta Walton.
