A küszvágó csér az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. Szikes tavak, bányatavak környékén telepesen fészkel a Kiskunságban több helyen is, gyakran dankasirályokkal közösen. A kezdetleges fészkek, amelyek gyakran csak a homokos-kavicsos partba mélyített költőcsészék, akár egy méteren belüli távolságra is lehetnek egymástól.
A küszvágó csér jellemzően 3 tojásos fészekaljat rak, de 2 vagy 4 is lehet a tojások száma. A fiókák pár napos korukban elhagyják a fészket és annak környékén várják az őket etető szülőket.
Nevét legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta. A csérek a víz fölött röpködve vagy a vízfelszín felett szitálva lesnek a halakra, majd hirtelen, nagy sebességgel rávágnak a zsákmányra. Az apró halakon kívül vízi rovarokra, azok lárváira vagy akár sáskákra is vadászik.
Könnyen felismerhetőek fekete „sapkás” fejtetőjükről, hosszú, piros csőrükről, keskeny, hegyes szárnyukról és villás farkukról. Nem összekeverendőek a hasonló kinézetű fattyúszerkővel, melyek hátoldala és alsóteste szürkés színű, míg a cséreké fehér.
Fotó: Lukasz Lukasik/Wikipedia
Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, a telet Afrikában, az Egyenlítőtől délre tölti, egészen Dél-Afrikáig lehúzódik.
A küszvágó csér fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.
Fotó: Kiss Mónika
Fotó: Kiss Mónika
A cikk borítóképét készítette: Forster Ádám (Nászajándék)
