Míg a virágok nektárja a beporzókat illeti, a leveleken termelt édes nedvek az őrző-védő szolgálat fizetségét jelentik.
Ausztrália nemcsak a fura állatok, de a fura növények terén is élenjáró. A kontinens egyik jellegzetes növénycsoportja a bozótparadicsom, amelynek közel száz faja él. Ezek a burgonyafélék (Solanaceae) közé tartozó növények kis cserjécskék, néhány centis, bogyószerű termésük van, számos fajuk termése ehető is.
A kontinens száraz vidékein élő őslakosok ezeket hosszú évezredek óta fogyasztották. Nemrégiben az ország északi részén, a Tanami-sivatag peremén bukkantak egy eddig nem ismert fajra, amelyet aztán Solanum nectarifoliumnak neveztek el. A fajtól a Phytokeys folyóiratban számoltak be.
Nektár a levelek fonákján, és az ezeket az édes cseppeket fogyasztó hangyák. Forrás: Martine et al.
A bozótparadicsomok egy része igencsak hasonlít egymáshoz, sok esetben a növénygyűjteményekben őrzött példányok faji besorolása is pontatlan emiatt. Ez volt a mostani felfedezéshez vezető ő út első lépése is. A Tanami-sivatag térségéből gyűjtött példányokat gyakran puszta megszokásból sorolták be egyik ismertebb fajba, mivel külsőre igencsak hasonlónak tűntek.
A gyűjteményekben kutató botanikusok számára azonban egy idő után világossá vált: valami nincs rendben e sivatag bozótparadicsomai körül. A növények egy jól elkülöníthető helyről származó csoportja számos apró tulajdonságában eltért a többi, fajtársnak tartott példánytól. A „hiba” több gyűjteményben szerepelt, és mind ugyanarra a területre mutatott.
Nektár a levelek fonákján, és az ezeket az édes cseppeket fogyasztó hangyák. Forrás: Martine et al.
