A rovarok a legfontosabb beporzók, az ENSZ adatai szerint 115 globális élelmiszernövény 75 százalékának termése függ az ő tevékenységüktől. Zöldségeink, gyümölcseink jelentős részét a mézelő és vadméhek porozzák be. De vajon megmaradnak-e a jövőben is ezen ökoszisztéma-szolgáltatások? Rajtunk is múlik!

Képzeljük el, hogy egy hatalmas napraforgótábla mellett haladunk el! Gyönyörű képet mutat a rengeteg sárga virágtányér. Mikor beérnek a magok, nagy részükből étolajat fognak sajtolni, más részüket szotyolaként nassolhatjuk. Ahhoz, hogy élvezni tudjuk a napraforgó termését, szükséges, hogy e virágtányérokon méhek szorgoskodjanak. Ők végzik el ugyanis a számos kis virág beporzását. Minden egyes, rovarok által beporzott, kis hímnős csöves virágból egy-egy napraforgómag fejlődik majd.

És így történik ez a legtöbb gyümölcsfával és a zöldségfélék nagy részével is. A rovarok, köztük sok-sok méhfaj, beporzó munkája nélkül nem lenne termés. Alexandra-Maria Klein és munkatársai a 2000-es években felmérték a világ 200 országának élelmiszer-termesztését. Azt találták, hogy bolygónk legfontosabb terményeiből 87-et állatok poroznak be, és csupán 28-nak nincs szüksége e szolgáltatásra.
Az ökológiai közgazdaságban ökoszisztéma-szolgáltatásnak nevezzük a beporzást és az élővilág más olyan szolgáltatásait is, melyek hasznosak az emberiség számára.

Manapság azonban egyre gyakrabban hallunk arról, hogy a nyugati háziméhek kolóniáinak száma és egyedszáma is csökkenőben van. Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője évek óta foglalkozik a méhpusztulás jelenségével. Elmondása szerint senki sem tud pontos adatokat, de a European Food Safety Authority (EFSA, Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) szimulációja szerint akár 47 százalék is lehet a méhpopuláció fogyatkozás egy-egy nyár alatt. Ami aggasztó, hogy a vadméhek és más beporzó rovarok egyedszáma is csökkenő tendenciát mutat.

„Európában a vadméhek 9 százaléka veszélyeztetett és több mint 30 százalékuk visszaszorulóban van a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint. Több kutatás is rámutatott, hogy Európában egyes poszméhfajok, köztük is a táplálkozásukban specialistábbak csökkenését már a 20. század elejétől megfigyelték. Közép-Európában az elmúlt kb. 150 évben 60 poszméh fajból 48-nak csökkent a száma, 30 százalékuk mára veszélyeztetett kategóriában van és négy kipusztult. Magyarországon is e fajok fele valamilyen szinten veszélyeztetettnek tekinthető. A poszméheken kívül más vadméhfajok tekintetében is jelentős csökkenést tapasztaltak több országban” – nyilatkozta Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Tovább az eredeti cikkre…