Az Alpok keleti lábánál terül el egy varázslatos táj, Nyugat-Pannónia, melyet több mint 40 éven át szögesdrót választott ketté Magyarország és Ausztria mezsgyéjén. Napjainkban a két ország szorosan együttműködik a közös természeti örökség fenntartásáért és bemutatásáért. 

Nyugat-Pannónia része az Őrség is. Az Őrségről legtöbbünknek a csend, a nyugalom, a természet közelsége és a teljes kikapcsolódás jut eszébe: heverészni az üde, virágos réteken, barangolni árnyas erdei tanösvényeken, biciklizni a dimbes-dombos utakon, vagy épp egy padon ülve gondtalanul hallgatni a madarak énekét. A világjárvány idején ezek az apró dolgok még jobban felértékelődtek bennünk.

Az Őrség nem a nagy turista-látványosságok helyszíne, itt barangolni kell az élményekért, az apró falvakban elrejtett csodákért.

Ha már megismertük a „szerek” jellegzetességét, nem lepődünk meg azon, hogy a települések szinte végtelenek. Egy-egy dombtetőn csupán néhány ház áll, a völgytalpakban rétek, majd a dombtetőkön újabb házcsoport tűnik fel – ezek a szerek, melyek egy-egy családról, természeti vagy kulturális jellegzetességről kapták nevüket, pl. Siskaszer, Pityerszer, Templomszer, Alsószer. A falvakat nagy kiterjedésű erdők ölelik körül, amelyek mélyén nem ritkán patakok csörgedeznek. A domboldalakat virágzó rétek borítják, a völgytalpakban megbújó láprét-foltok ritka, védett növényeket rejtenek. A házak körül gyümölcsöskertek, apró parcellás szántóföldek vagy kaszálók váltakoznak. Az itt tapasztalható harmónia természet és ember között e mozaikosságnak köszönhető. Az apró látványosságok mellett nem szabad elrohanni, ezt az érzést lassan kell megélni. Lassan kell a természet részévé válni, időt szentelve annak minden apró részletére. Elvégre, ha kikapcsolódni érkezünk az Őrségbe, tegyük is meg, hagyjuk hátra a felgyorsult világot, és vessük bele magunkat a ráérős, ám tartalmas élmények gyűjtésébe.

Akár mozgalmas helyre vágyunk, akár csendesre, e vidéken biztosan megtaláljuk. Itt van például Őriszentpéter, az Őrség központja, mely nyáron pezsgő életet él. Hátizsákos családok, kézenfogva ballagó párok, kerékpáros kalandorok és nyugdíjas csoportok nézelődnek, sétálgatnak az utcákon. Egy őrségi kirándulás megtervezését az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság központjában érdemes kezdeni, ugyanis a Natura 2000 Látogatóközpontban egy interaktív kiállítás mutatja be az őrségi élőhelyeket, s ugyanitt, a Tourinform Irodában akár kávézás közben is begyűjthetjük a szükséges információkat kirándulásainkhoz. A termelői piacon szombatonként beszerezhetjük a finomabbnál finomabb helyi termékeket, a Helytörténeti Gyűjteményben megtudhatjuk, mivel foglalkozott a rigász, a vadászati kiállításon értékes trófeákat láthatunk, vagy megcsodálhatjuk az Árpád-kori templom bélletes kapuját is. A gyerekekkel érkező családok örömére több játszótér is található a településen, a legújabb és leglátványosabb a Harmatfű Erdei Iskolánál a Feketególya játszótér, ahol a hatalmas lápréti élőlények között kedvükre játszhatnak kicsik és nagyok egyaránt.

Szalafő az Őrség kincsesládikája; sokaknak egyet jelent Pityerszerrel. Nem véletlenül, hiszen a bájos zsúptetős házikók mindenkinek maradandó élményt nyújtanak. A házak között sétálva számtalanszor hallhatjuk: „Gyerekkoromban mi is használtunk ilyet…”, „A mamánál még volt a kamrában…”, „Gyerekek, nézzétek, ez volt régen…”. A legkisebbek itt sem fognak unatkozni, játszótér, játszóház és háziállatok várják őket. A büfében akár dödölle és rétes is kapható, utána pedig egy kellemes sétát tehetünk az európai bölények és eurázsiai vadlovak legelője felé. Természetesen Szalafő ennél jóval több érdekességet tartogat számunkra. Itt található a Kömpe szeme kilátó, amelyről Szalafő szerei tárulnak a szemünk elé vagy az életfa és jégverem Templomszeren. Focirajongóknak pedig kihagyhatatlan a sportmez és sportzászló kiállítás is. Több tanösvény és túraútvonal is lehetővé teszi, hogy minél jobban megismerjük a települést.

Az úgynevezett Belső-Őrség egy nagyon híres mesterség, a fazekasság őrségi bölcsője. A magyarszombatfai mesterek portékái messze földön híresek, látogatható műhelyeikben maguk várják a vendégeket. De itt, a Belső-Őrségben bújik meg az erdők közt egy apró, de annál nevezetesebb templom, a veleméri Szentháromság templom is, melyet a fény templomának is neveznek. Hogy miért? Azt a látogatóknak elmeséli Ica néni, a templom mindenese.

Az apró csodák felfedezéséhez érdemes egészen az Őrség keleti széléig menni, ugyanis a nemzeti park egyik legféltettebb kincse bújik itt meg, a szőcei tőzegmohás láprét.

A jégkorszaki maradványfajokat őrző, fokozottan védett természetvédelmi terület egy pallósoron járható végig, így a lábunk alatt láthatjuk a megelevenedő lápréti élővilágot. A Lápok Házában pedig mindent megtudhatunk, amit a lápokról tudni érdemes.

Mesélhetnénk még a kis falvakban megbújó tájházakról, helytörténeti kiállításokról, haranglábakról, Árpád-kori templomokról, az erdők közt megbújó tavakról, a három országhatár találkozásánál látható Hármashatárkőről, a gyönyörű és érintetlen vendvidéki tájról, a fantasztikus nemzeti parki termékeket készítő termelőkről, a mennyei finomságokat kínáló falusi vendégasztalokról is. Ezek azok a kicsiny csodák, amiket érdemes felkutatni egy-egy őrségi kirándulás során, akár egyénileg, akár szakavatott vezetővel a nemzeti park által szervezett nyári programok során.

Írta, és a képeket készítette: 
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 
Őriszentpéter, Városszer 57.
www.orseginemzetipark.hu, www.orseg.info
Tel.: +36-94/548-034
E-mail: turisztika.orseg@onpi.hu