A Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb területegysége, a Szikra és az Alpári-rét a Kecskeméttől mintegy 25 km-re, keletre található Tisza-ártér legértékesebb része. Az 1850-ben megkezdett gigászi Tisza szabályozás idején két nagy kanyarulat levágásával hozták létre a Lakiteleki (Szikrai)- Holt-Tiszát és az Alpári-holtágat. Jó megközelíthetősége és földrajzi elhelyezkedése miatt kedvelt kirándulóhelye nemcsak a közvetlen környéknek, hanem országos hírű, természetes horgászvizei távoli vendégeket is idevonzanak.

Szakvezetéses túrák

Az aktív kikapcsolódásra vágyó természetkedvelők számára számos szervezett programlehetőség kínálkozik, de saját tervezésű kirándulások is tehetők a meglévő gyalogos és kerékpáros tanösvények, földutak mentén. Azok a látogatók, akik a szakvezetéses és tematikus túralehetőségek iránt érdeklődnek, elsősorban a honlapunkról is letölthető Programajánló túranaptárjában böngészhetnek. Ebben minden évben meghirdetünk a holtágak élővilágát bemutató vízitúrákat (legközelebb 2020. augusztus 1-jén lesz, de sajnos már betelt), a kalandokra vágyók kipróbálhatják bátorságukat az éjszakai Apja-fia túrán (2020. szeptember 5.), de az október eleji Európai Madármegfigyelő Napon is terepi bejáráson vehetnek részt a madarászok a Tiszaalpári Nagy-tavon.

Konytvirág tanösvény – önálló felfedezéshez

A vállalkozó szellemű, az ártér különleges domborzatát, vízrajzát, mikroklímáját, változatos növény- és állatvilágát felfedezni és megismerni vágyó barangolók számára is számos lehetőség nyílik az Alpári-öblözet különböző élőhelyein.

Az ártéri ligeterdők életébe alapos bepillantást kaphatnak a tőserdei Szikrai-Holt-Tiszától induló, 3,5 km hosszú Kontyvirág tanösvényen túrázók: a magasabb, homokráfúvásos térszinteken elsősorban keményfa ligetekkel találkozhatnak koros kocsányos tölgy, magyar kőris, vénic szil állományokkal, amelyek a mélyebb, gyakoribb elöntésnek kitett szinteken a hazai nyárak és fehér fűz uralta puhafás-ligetekbe váltanak át. Sajnos számos tájidegen és inváziós fajjal találkozni a hazai árterületeken, így itt is tömeges a zöld juhar, az amerikai kőris, a nyugati ostorfa és az akác jelenléte, a cserjeszintben pedig gyakori a gyalogakác és a fákra felfutó parti szőlő.

A koros ligeterdők egyik legféltettebb fészkelőmadara a fekete gólya, amely szinte kizárólag eldugott tölgymatuzsálemeken építi terebélyes fészkét. Odúlakó madaraink közül öt harkályfajt, csuszkát láthatunk, szürke légykapót, számos pinty- és poszátafajt, sárgarigót figyelhetünk meg. A holtágpartot érintve táplálkozó récék, bakcsó, selyemgém is előkerül, de figyelmesen járva hódrágta faágakat, törzseket is láthatunk. Az eurázsiai hód a legnagyobb hazai rágcsálófaj, az öblözetben 2007-es felbukkanása óta 5-7 család él. Gátat nem épít, kotorékát a csatornák és holtágak partfalába építi, a bejáratait pedig gallyrakásokkal fedi.

Pattanjunk kerékpárra!

Ugyan nem jelzett túrautak mentén, de száraz időben akár kerékpárral is könnyen végigjárhatjuk a holtágparti erdőszegélyeket, ahol a környező gyepek és vízállások is jól áttekinthetők.

A gyepek kiemelten fontos elemei az ártereknek.  A folyószabályozás során a mocsarakkal együtt leginkább ezeket alakították át mezőgazdasági területekké. Az ezredforduló óta gyakorivá vált árvizek és az EU-hoz való csatlakozás miatt indokolttá vált a korábbi intenzív agrárhasználat megváltoztatása, és egy hagyományos, külterjes állattartáson alapuló gyephasználat előtérbe helyezése. Ez alapvetően a közepes- és mélyfekvésű szántóterületek legelőkké és kaszálókká való konverzióját jelentette, aminek köszönhetően manapság az öblözet kb. felén szürkemarhák és bivalyok legelnek, valamint természet- és környezetkímélő szénatermelés zajlik. A megváltozott tájhasználat olyan fokozottan védett fajok számára teremt kedvező fészkelési-táplálkozási körülményeket, mint a haris, kanalasgém, fekete gólya.

Vadregényes vízivilág

Habár vízitúrákat elsősorban a folyón szerveznek, számos lehetőség nyílik a helyi holtágakon is kenus, csónakos barangolásra, ahol összesen kb. 15 km-nyi víziút vár ránk. Ehhez eszközöket a Lakiteleki Holt-Tisza hídjánál található csónakkölcsönzőnél lehet bérelni, de az Alpári Holt-Tiszán is van lehetőség bérlésre. Felejthetetlen élmény a buja hínárnövények közt csónakázni és a partmenti öreg füzeken megfigyelni a jégmadarat, a bakcsót, a szürkegémet vagy a fiókáit vezetgető cigányrécét.

A madármegfigyelés egyre több természetkedvelő komoly hobbija, amihez változatos és madárgazdag helyszíneket találni az ártéren. Olyan különlegességek is felbukkantak itt, mint a fekete sas, a halvány geze, a pásztorgém vagy a sárjáró. A területen egy madárkilátó várja a nézelődőket, a Sulymos-tó partján.

Történelmi emlékek

Kultúrális emlékhelyeink közül kiemelném a Tiszaalpári Falumúzeumot, amely az Árpád-kor építkezésébe, egy elképzelt település életébe ad bepillantást. Az ingyenesen látogatható, 2000-ben épített skanzent Igazgatóságunk teljesen felújította 2017-ben, de sajnos azóta is romlott az állapota rongálás és szemetelés miatt. Szerencsére helyi önkéntes lokálpatrióták is felkarolták az emlékhelyet és 2020. júliusban rendbe tették a területet.

Tiszaalpáron ezen kívül a Kosárfonó Múzeum állít emléket a helyi mesterek munkáinak, és az elmúlt századok használati tárgyainak.

Kihagyhatatlan panoráma nyílik az tiszaalpári Vár-dombról, ahonnan szinte az Ős-Tisza képe tárul elénk. A legendárium szerint Árpád Vezér itt vívott győztes csatát Zalán bolgár csapatai ellen. A közelmúltban rekonstruált bronzkori földvár méltó emlékhelye a falunak.

Fotó: Kis Ferenc

Lakiteleken érdemes megtekinteni a Templomhalom területén feltárt, az egykori Felső-Alpár nevű gazdag, Árpád-kori település ősi templomát. A feltárás a Tőserdei Pálinkaház udvarán található.

Az éhező vándorok a tiszaalpári Tiszatáj Vendéglőben csillapíthatják étvágyukat.

Írta: Bártol István, természetvédelmi őrkerület-vezető