Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet az ország egyik legnagyobb tájvédelmi körzete, ahol a Dél-Alföldre jellemző változatos élőhelyeket találunk: szikes- és homokpusztákat, szikes tavakat, ártéri területeket. Ez a vidék mindenképpen megér egy nagyobb kirándulást, mert látnivaló akad itt bőven.

A több, mint 22 000 ha kiterjedésű Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben szinte mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő látnivalót. Természeti értékek, történelmi emlékek sora vár ránk.

Ha ellátogatunk Szatymazon a Tisza-völgyi Bemutatóházba, egy rövid áttekintést kaphatunk a tájvédelmi körzet főbb élőhelyeiről, a homokerdőkről, a hullámtéri erdőkről, a szikes területeken át a halastavakig. A Bemutatóház előzetes bejelentkezéssel látogatható (Ábrahám Krisztián, +36 30 6380 297). Innen akár vezetett túrát is kérhetünk a halastórendszerként üzemelő szegedi Fehér-tóhoz, de egy rövid betekintésre kiváló lehetőséget nyújt a szabadon látogatható Beretzk Péter kilátó és a megújult Sirály tanösvény. Különösen tavasszal és ősszel érdemes ellátogatnunk ide, hiszen tavasszal a benépesülő sirálysziget mozgalmát, ősszel pedig az ide éjszakázni betérő darvakat csodálhatjuk meg. A kilátót a szatymazi temető mellett vezető útról közelíthetjük meg.

A Beretzk Péter kilátó a szegedi Fehér-tó partján. Fotó: Puskás József

Ha a Fehér-tótól Sándorfalva, majd innen Ópusztaszer felé haladunk, mindenképpen meg kell említenünk a Pallavicini őrgrófok uradalmát. Sándorfalva a mai napig tartja a kapcsolatot az őrgrófok leszármazottjaival, egykori kastélyukban múzeumot üzemeltet. A települést Ópusztaszer irányába elhagyva, az országút jobb oldalán egy hosszabb erdei sétát tehetünk az Alföldi Kéktúra részeként a homokerdőben. Egy kisebb kitérővel érdemes elhagyni a jelzett ösvényt, és a Sándorfalva, Dóc közigazgatási határán húzódó, évszázados tölgyfasorral övezett utat, az úgynevezett Tölgyes allét is ajánlatos megtekinteni, amely szintén az őrgrófok hagyatéka.

Tölgyes-allé. Fotó: Puskás József

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark hazánk egyik leglátogatottabb vidéki, muzeális kiállítóhelye. Ma már nem csak a Feszty-körkép miatt érkeznek ide a látogatók: az intézmény látnivalóival, szolgáltatásaival és rendezvényeivel akár több napra szóló élményt nyújt. Akár egy történelmi időutazást is tehetünk az újjászületett Emlékparkban, amely a fejlesztéseknek köszönhetően nemcsak a nyári szezonban, hanem télen is tartalmas kikapcsolódást kínál. Ópusztaszertől Pusztaszer felé közlekedve elhaladunk egy újabb Pallavicini kastély mellett, ez azonban csak az útról csodálható meg, mert egészségügyi intézmény üzemel benne.

Pusztaszerre érve ne hagyjuk ki a Hét vezér emlékmű megtekintését. A kőből épült, 14 méter magas obeliszk a honfoglaló vezérek vérszerződésének vélt helyén, a Szeri-sík kunhalmainak egyikén, az Árpád-halmon (az egykori Kovácsné-halmán) áll. A történelmi emlékhely felidézi Kecskemét és Pusztaszer különleges történelmi kapcsolatát, ugyanis a pusztaszeri legelők 1934-ig Kecskemét város birtokában voltak. Az emlékhelyet a község központjából végig a Kossuth utcán menve, majd annak folytatásában a földúton lehet megközelíteni, kb. 1,5 km-re van a központtól.

Pusztaszer határában igazi érintetlen szikes tavat láthatunk, a fokozottan védett Büdös-széket. A medrét övező füves területeivel és kisebb facsoportjaival kiemelkedő természeti értéket képvisel. A mintegy 60 hektáros, sekély vizű szikes tó a tájvédelmi körzet legszebb szikes pusztájába ékelődik, aszályos években azonban teljesen kiszárad. Legszembetűnőbb értéke a madárvilága. Eddig több mint kétszázhúsz madárfajt figyeltek meg a tó környékén.

Büdös-szék. Fotó: Puskás József

A Büdös-széktől északra, tőle mintegy 4 kilométer távolságra Tömörkény mellett fekszik a tájvédelmi körzet másik nagy halastórendszere, a Csaj-tó, amely a Fehér-tóhoz hasonlóan ugyancsak nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. A tóegységeket határoló gátak mentén keskeny nádasokat és gyékényeseket találunk, itt-ott kisebb nádszigetek teszik változatossá a tájat. Hazánkban talán itt költ legnagyobb számban a szerecsensirály és a ritka kendermagos réce. A tó nádasaiban hazánk összes gémféléje fiókát nevel.

Az ember és természet kölcsönhatása leginkább a Tisza gáton haladva érhető tetten. A folyószabályozás merőben megváltoztatta a tájat. A 41 km hosszan húzódó gátról is megcsodálhatjuk ezt a sajátos kapcsolatot. Érdemes egy kerékpár nyergébe szállnunk és végigtekerni Felgyőtől Algyőig. Folyásiránnyal megegyezően haladva először két holtág, a Labodári- és a Sulymos-holtág mellett haladunk el, ez utóbbit a gátról is látni. A Labodári terület fokozottan védett, nem látogatható.

A Tiszán nem sok átkelési lehetőség van, egyik közülük a Baks-Mindszent közti komp, mely mindenképp megér egy próbát. A komplejárótól továbbra is a Tisza jobb partján haladva érhetjük el az Alsó-Tisza legszebb megmaradt kanyarulatát az Ányási-kanyart. Ide érdemes a kérészek rajzása, a tiszavirágzás idején is jönni júniusban, mert ez egy biztos pont a különleges látvány megfigyeléséhez.

Szeged felé közeledve Dóc község közelében egy másodrendű árvízvédelmi védvonalat találunk. A Percsorai kereszttöltés és a Tisza töltés találkozásában látható a Hétnővér fa nevezetű famatuzsálem: a fehér nyárfa kora 160-180 évre tehető. Innen néhány száz méterre a mentett oldalon, a szántó közepén egy obeliszk található, amely egy, a II. világháborúban itt lezuhant magyar pilótának állít emléket. A gát mellett vízügyi emléktábla emlékeztet az 1879-es szegedi nagy árvíz gátszakadásának helyére.

A fokozottan védett és ezért nem látogatható Saséri erdőrezervátum mellett elhaladva érkezünk a tájvédelmi körzet egyetlen mentett oldali holtágához, az Atkai-holtághoz. A kiváló horgászhelyként ismert területtől aszfaltozott töltésen haladhatunk tovább a tájvédelmi körzet végéig, az Algyői vasúti hídig.

Sas-ér. Fotó: Puskás József

Írta: Puskás József – természetvédelmi őrkerület-vezető

A cikk borítóképét kézítette: Koncz-Bisztricz Tamás (Összeköttetés)