Az erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból egyaránt kiemelkedő jelentőségű tölgyerdeinket egy Magyarország területére újonnan behurcolt, az Egyesült Államokban őshonos inváziós károsító, a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) tömeges elszaporodása veszélyezteti.
A kár nagyságrendjének felmérése és a védekezés módszerének meghatározása érdekében az Agrárminisztérium közreműködésével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézetének Erdővédelmi Osztálya rendkívüli felmérést végez az erdőgazdálkodók és az erdészeti szakirányítók körében a károsító elterjedésére vonatkozóan.
A hazai tölgyerdeink ellenségei sorába a sok egyéb károsító és káros környezeti hatás mellett belépett egy új, Magyarország területére az elmúlt időszakban behurcolt inváziós rovarfaj, a tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata).
Ez a poloska az Egyesült Államok keleti partvidékén honos. Őshazájában valószínűleg azért nem tartják jelentős „kártevő” fajnak, mert ott vannak olyan természetes ellenségei, amelyek szabályozni képesek populációit.
A tölgy csipkéspoloska (Corythucha arcuata) – Fotó: pbase.com
Európában először Észak-Olaszországban került elő 2000-ben, 2002-ben Svájcban is megtalálták néhány példányát, ugyanebben az évben Törökországban már nagyobb egyedszámban észlelték. Valószínűnek tűnik, hogy a törökországi góc volt a forrása a későbbi, európai terjeszkedésnek. 2012-től Közép- és Kelet-Európa több országában (így Magyarországon is) közel egy időben találták meg.
Hazánkban 2013-ban a Szarvasi Arborétumban találták meg először a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet kutatói, akik a kezdetektől nyomon követik terjedését, illetve vizsgálják életmódját és a tölgyekre gyakorolt hatásait.
Mára három északnyugati megyénk (Veszprém, Vas, Győr-Sopron-Moson) kivételével mindenütt igazolt a megtelepedése, az ország délkeleti, déli, keleti területein néhol kifejezetten tömegesen fordul elő. Mintegy 600 ezer hektárnyi tölgyesünket veszélyezteti.
Vizsgálatok eredménye alapján a legtöbb eurázsiai tölgy alkalmas tápnövénye lehet a csipkéspoloskának. Ez azt jelenti, hogy Európa-szerte mintegy 30 millió hektár tölgyes kínálhat számára megfelelő táplálékforrást. Hazai vizsgálati eredmények szerint az „átlagos” telek nem okoznak jelentős halálozást a telelő populációkban, azaz országon belül az időjárási viszonyok nemigen fogják korlátozni a rovar további terjedését.
A rovar és károsításának részletesebb leírása itt érhető el.
Az őszi színekben pompázó sóstói tölgyerdő – Fotó: MTI/Balázs Attila
Az Agrárminisztérium Erdészeti Főosztálya és az Erdészeti Tudományos Intézet ezúton is felkéri az érintett erdőgazdálkodókat, hogy közvetlenül vagy az erdészeti szakirányítóikon keresztül jelezzék részükre, ha a bemutatott károsítóval vagy annak kártételével találkoztak az erdeikben.
A tájékoztatást az itt elérhető táblázat kitöltésével és annak az egf@am.gov.hu e-mail-címre történő megküldésével 2019. szeptember 26-ig várják.
A cikk borítóképét készítette: Lóki Csaba („Ikrek„)
