Így lesz az adatokból kézzelfogható társadalmi-gazdasági haszon: éghajlati szolgáltatások

Az információ hatalom, a sikeres felkészülés kulcsa – legyen szó bármilyen témáról, így az éghajlatváltozásról is. Az éghajlati szolgáltatások olyan éghajlati illetve egyéb, releváns adatokból képzett és a felhasználók számára személyre szabott információt tartalmaznak – mint például előrejelzések, trendek, gazdasági elemzések, technológiai értékelések, jó gyakorlatok megosztása és azokkal kapcsolatos tanácsadás, megoldási javaslatok kifejlesztése és értékelése –, melyek a társadalom egésze számára hasznosak lehetnek. Az adatokat tudni kell használni: a nyers adatok és az azokból leszűrhető információ között ugyanis nagyon sokszor még további feldolgozási lépcsők szükségesek. Ugyan más időskálán, de már jól ismerjük a meteorológiai szolgáltatások hozzáadott értékét, legyen szó például a balatoni viharjelzésről vagy ónos eső miatti riasztásról.

A Harmadik Éghajlati Világkonferencia (2009) döntött az Éghajlati Szolgáltatások Globális Keretrendszerének (Global Framework for Climate Services) létrehozásáról, melynek prioritási területei a következők:

• mezőgazdaság (élelmiszerbiztonság),
• katasztrófák kockázatának csökkentése,
• energia,
• egészségügy,
• vízügy.

Napjainkban már számos intézmény: európai szinten többek közt a C3S, országos szinten a nemzeti hidro-meteorológiai szolgálatok kínálnak éghajlati szolgáltatásokat, de a lista hosszú és egyre bővülő.

2021 kezdetétől a nyílt meteorológiai adatpolitikának köszönhetően az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései, mérései, modelleredményei szabadon hozzáférhetők a Meteorológiai Adattárban. Jó minőségű adatokat – a múltról, jelenről, és szimulációkat a jövőről – elérhetünk máshol, például a C3S oldalán is. Mégis, elégséges-e a társadalom éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítéséhez az adatokhoz való hozzáférés biztosítása?

Ahhoz, hogy a szélesebb rétegek számára is jól értelmezhető és hasznosítható tartalom álljon elő, az egyszerű meteorológiai változókon kívül másra is szükség van: a nyers adatok további feldolgozása és alkalmazhatóságának növelése elengedhetetlen.

Vegyük példaként a csapadékot: ez egy térben és időben igen változékony meteorológiai paraméter, melynek alakulása mindenkit érdekel. Mennyiségének, intenzitásának, halmazállapotának előrejelzése rutinszerűen megtörténik különböző időskálákon.

A legrészletesebb és legpontosabb képet általában a következő órákra, napokra vonatkozóan kapjuk, de léteznek olyan szolgáltatások, amelyek azt adják meg, a következő hetek, hónapok, évszakok csapadékviszonyai hogyan fognak alakulni az átlagoshoz képest, valamint éghajlati modellekkel vizsgálhatók a hosszabb távú változások is – ezen tudásra alkalmazkodási, stratégiai kérdésekben támaszkodhatunk. Nézzünk pár példát a csapadékkal kapcsolatos éghajlati szolgáltatásokra.

Mezőgazdaság: mikor és mit ültessek?

Míg napjaink átlagemberét jellemzően az érdekli, esni fog-e, tervezhet-e szabadtéri programot, a mezőgazdaságban többnyire (pl. károkat okozó heves viharok, jégeső kivételével) nem az egy napi csapadék a mérvadó, hanem a talajban tárolt víz mennyisége: hiába esik adott napon sok eső, ha az huzamosabb szárazságot követ, ami miatt már kiszáradt a talaj.

A termények növekedése szempontjából a csapadék mellett fontos a hőmérséklet alakulása is, míg egyes munkálatokat a szél is befolyásolhat. Ráadásul nem a ma döntései alapján takaríthatják be a holnap terményeit, hanem hosszabb távra kell tervezniük, mely a várható tendenciáknak megfelelően jelentheti a gazdálkodási gyakorlatok, vagy a termesztett fajták váltását is. A technológia fejlődésével egyre több adatot gyűjtünk és elemzünk, melyeket felhasználva, precíziós gazdálkodás alkalmazásával a környezetterhelés csökkentése mellett fokozható a mennyiség, javulhat a minőség.

Az agrárium az időjárásnak nagymértékben kitett ágazat. A változóban lévő körülmények mellett nem lehet változatlanul folytatni tevékenységünket, reagálni kell a klímaváltozásra, sőt, lehetőség szerint proaktívnak kell lenni. Az igényeket felismerve több szolgáltató van jelen a piacon agrometeorológiai produktumaival: elemzésekkel, hazai és nemzetközi helyzetképpel, előrejelzésekkel. Rövid- és középtávon az éghajlati szolgáltatásokkal elősegíthető a döntéshozatal például

• a legjobb ültetési és betakarítási időszak,
• a növények kiválasztása,
• műtrágyák alkalmazása,
• vagy a vetésforgó meghatározásában.

Hosszú távon pedig új, (a megváltozott éghajlati/környezeti körülményeknek – pl. új kártevők) ellenállóbb növényfajták kifejlesztésére, vagy a vízgazdálkodási gyakorlat megváltoztatásának, öntözési infrastruktúra kiépítési szükségességének megítélésére alkalmazhatók.

Az évtizedes skálájú előrejelzések döntésekbe történő bevonása akár egy teljes régió agrárpolitikájára is hatással lehet.

Vízkárelhárítás: az aszálytól az árvízig

A túl sok, vagy épp túl kevés víz a mezőgazdaság mellett további szektorokat is negatívan érint. Az aszály, árvíz-, valamint belvízvédelmi készültségről tájékozódhatunk az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól, akik hidrológiai előrejelzéseket is készítenek operatívan a következő hat napban várható vízjárásra. Ez is egy többlépcsős folyamat, melyhez a meteorológiain kívül a hidrológiai viszonyok ismerete is szükséges, hiszen számításba kell venniük például a hófelhalmozódás és hóolvadás folyamatát, a csapadék-lefolyással kapcsolatos folyamatokat, a víz mederbeli mozgását, a vízfolyásokon található duzzasztók, továbbá az egymásba torkolló folyók egymásra történő hatását.

Ezen rövid időtávú előrejelzések a vízkárok elleni védekezésben fontosak, de stratégiai tervezéshez már nem elegendőek. A LIFE-MICACC projekt keretében az éghajlatváltozás hatásaival szemben különösen sérülékeny öt magyarországi kistelepülésre készült sérülékenységvizsgálat valamint lefolyásmodellezés, melyek eredményeit felhasználva építettek ki természetes vízmegtartó megoldásokat.

Energiaellátás: lesz elegendő és gazdaságosan elérhető villamos energiánk?

A folyók vízjárása az energiaellátást is befolyásolja, mind a vízerőművek termelésén, mind az erőműveknek szükséges hűtővízhez való hozzáférés révén. Itt gondolhatunk akár a Duna vízállására vagy annak hőfokára is, ami a Paksi Atomerőmű működésére is alapvető befolyással van.

A vízenergia a skandináv (de a szomszédos osztrák) villamosenergia-piacon (is) főszerepet játszik. Tározós erőműveiknek köszönhetően a változékonyabb megújulók (főképp szélenergia) kiegyenlítése is szerepet kap. A víztározók szintjét és így a termelési kapacitást azonban a beérkező vízmennyiség változékonysága nagymértékben befolyásolja, ami az árak évszakos ingadozásában is megfigyelhető. A kereslet és kínálat jobb előrejelzésétől az üzemeltetési stratégia javulását, és így az árak stabilizálódását várják.

A gardróbunkban és a konyhánkban is ott vannak az éghajlati szolgáltatások

A gyapottermelés az éghajlatváltozásra igen érzékeny. Már napjainkban is az ültetvények mintegy 73%-át teljesen vagy részben öntözik. A növekvő hőmérsékletek, aszályos periódusok, korlátozottan hozzáférhető víz, valamint a megváltozó csapadékmintázatok következtében a termelékenység csökkenése várható.

Ez nemcsak a lokális gazdaságokat, hanem a textilipar globális ellátási láncát is befolyásolhatja.

Éppen ezért ennek a szektornak is szüksége van éghajlati információkra a fenntarthatóbb termesztési gyakorlatok kialakítása érdekében.

Finom felbontású előrejelzések segíthetik a toszkán olívaolaj-termelőket 10-30 évre szóló stratégiák kidolgozásában, mivel az olíva gyümölcslégy, az olajfa pusztító kártevőjének aktivitása a hőmérséklet függvénye.

A CLIMTAG operatív információkat (pl. esős időszak kezdete, aszályos időszak hossza) kínál az agrárszektor döntéshozóinak – a múlt-, jelen-, valamint jövőbeli információk alapján alkalmazkodási intézkedések megtételéhez Afrikában. A csapadékminták változása ugyanis befolyásolhatja a mezőgazdasági tevékenységek optimális időzítését. A meglévő mezőgazdasági rendszerek éghajlati változásokkal és szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni ellenállóképességének javításához, a hozam maximalizálásához pedig megbízható, helyspecifikus éghajlati információra van szükség.

A Sogrape Vinhos, Portugália legnagyobb, családi tulajdonban lévő borászata meteorológiai mérések és évszakos előrejelzések felhasználásával optimalizálta szőlőtermesztési tevékenységét. Az adatok felhasználásával tervezhetők a növényvédelmi (károkozók, fagy ellen) és egyéb munkálatok.

A jövőben nagyobb szükségünk lesz az éghajlati szolgáltatásokra, mint gondolnánk

A klímaváltozás már zajlik, a mérséklési erőfeszítések mellett az elkerülhetetlen változásokhoz alkalmazkodnunk kell. Az éghajlati szolgáltatások területe dinamikusan növekszik, amire egyre nagyobb szükségünk lesz. Abban, hogy releváns kérdésekre releváns válaszok születhessenek, az adatszolgáltatók és felhasználók közti kommunikáció szerepe is egyre fontosabbá válik, de a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap.

Azok a szolgáltatások, amelyek most kiegészítő jelleggel, számos járulékos hasznot hordozva teszik jobbá az életünket, sokkal hangsúlyosabban fogják meghatározni a jövőnket. Csak rajtunk múlik, hogy az éghajlati szolgáltatások melyik arca fog erősödni a jövőben: ha képesek vagyunk mérsékelni a globális felmelegedést, úgy a társadalmi-gazdasági hasznok fognak előtérbe kerülni. Ha nem ezt az utat választjuk, akkor azokra a mindenkit érintő kérdésekre adhatnak választ, hogy lesz-e megfelelő mennyiségű víz, termény, villamos energia, biztonságos infrastruktúra egy általunk megváltoztatott földi éghajlatban.