Az időjárás változásaira mindenki kíváncsi már ősidők óta, hisz tervezett programjaink sikere vagy kudarca múlhat rajta. Ezen kívül az ízületi, keringési és számos más betegségben szenvedők közérzetére is hatással van környezetünk időjárása. És egyes növények előre jelzik nekünk ennek változását.
Más zöld időjósok egész „viselkedésükkel” utalnak a verőfényes napsütés közelgő megszűnésére:
- szép időben virágjuk nyitott, leveleiket a lehető legnagyobb felülettel fordítják a nap felé;
- az égi háború közeledtével azonban szirmaikat összecsukják, megvédve magukat a vízcseppek károsító hatásától.
Körömvirág – Fotó: Shutterstock
Így tesz a kertekben gyakran fellelhető körömvirág (Calendula officinalis), ami meteorológiai tudományán kívül az egyik leghasznosabb gyógynövényünk, a rózsák többsége, az úton-útfélen megtalálható pitypang, valamint az apró szulák is.
Apró szulák – Fotó: Shutterstock
Egyre több kertben tartanak kis tóban vagy dézsában tavirózsákat. Ezek virágai reggel 8 óra körül nyílnak, este 20 óra körül csukódnak, majd a zárt virág kissé a víz alá merülve éjszakázik, mert a víz lassabban hűl le a levegőnél. Ha reggel nem jönnek elő a virágok, eső várható.
Pitypang esőben – Fotó: Shutterstock
A madársóskafélék (Oxalis) leveleiket éjszakára összecsomagolják. Míg napközben leginkább négylevelű lóheréhez hasonlítanak, estefelé a levélnyélhez simulva térnek nyugovóra. Ha reggel nem simulnak ki, az időjárás hamarosan megváltozik. A virágjukat összezárókhoz hasonlóan itt is a sérülések megelőzése a cél.
Régi népi megfigyelés az is, ha a vöröshagymának a héja vékony, akkor enyhe, ha pedig vastag és durva, akkor hideg tél várható.
A növények jelzéseinek megbízhatóságához nem fér kétség, mivel gyors reakcióiknak köszönhetően tudják megvédeni magukat a természeti ártalmaktól. E jelzések megfejtése nem nehéz dolog, ráadásul szép számmal találunk zöld időjósokat környezetünkben, esetenként lakásunkban is.
Könnyező pálma – Fotó: Shutterstock
Egyesek „könnyezéssel” jelzik a csapadék érkezését.
A könnyező pálma (Monstera deliciosa) prognózisát pár órával az időjárás változása előtt adja tudtunkra, hasonlóan néhány hazánkban vadon élő társához, amelyek leggyakrabban a vízparti vegetáció tagjai (például a nyílfű, a kolokán, a hídőr, a fás szárúak közül a nyár-, éger- és a fűzfélék. Hosszabb távú csapadékjelentés érdekében pedig a vadgesztenyét (1-2 nap) és a juharokat vizsgálhatjuk, mivel ez utóbbi növénycsoport megfigyelések szerint 3-4 nappal az eső eleredte előtt elkezd már könnyezni.
Fűzfa – Fotó: Shutterstock
A könnyezésnek (guttáció) élettani okai vannak, amelyek a vízfelvétellel és a levegő páratartalmának megváltozásával szorosan összefüggnek.
