A víz különleges érték, főként manapság, a klímaváltozás és az egyre gyakoribb hőmérsékleti anomáliák korában. A 2022-es aszály óta erősödtek fel azok a kezdeményezések, amelyek a vízgazdálkodás szemléletének mielőbbi megváltoztatását sürgetik. A tavalyi év minden melegrekordot megdöntött, így egyértelmű, hogy nincs több időnk a cselekvés halogatására. Február 2-a a vizes élőhelyek világnapja.
Csatornákat, kibetonozott folyó- és patakmedreket hoztunk létre, hogy a vizet „biztonságos keretek” között tartsuk. A reformkori folyószabályozások, majd a több tízezer kilométernyi belvízcsatorna kiépítésével bebetonoztuk magunkat egy nagyon rugalmatlan rendszerbe és szemléletbe, amely ma már nem a mi érdekeinket szolgálja. A víz elvezetése a területekről hosszú távú károkat okoz, elég csak megnézni a kiszáradt Alföldet vagy a félsivataggá nyilvánított Homokhátságot.
A kiszáradt területeken a mezőgazdasági termelés is nehéz. Kép: Canva
A növény-és állatfajok populációjának csökkenése, a vízminőség romlása mind összefüggésbe hozható a nem megfelelő vízmegtartási módszerekkel.
A legjobb hely a víz számára a talaj
A vízvisszatartás azonban számos előnnyel jár: mocsarak, lápos területek jönnek létre, az élőhelyek benépesülnek, fejlődik a biodiverzitás, és helyi mikroklíma is segíti a fennmaradást . Ha ezeket nagyobb „felületen”, táji léptékben sikerül megvalósítani, akkor a víz elraktározódik a talajban, feltölti a felszín alatti vízraktárakat, valamint többletcsapadékként jelentkezhet a kisvízkörben.
A kiegyenesített medreket újra kanyargóssá kell tenni, és lassítani a víz lefolyásán. Ebben támaszkodhatunk a hódokra, akik remekül menedzselik az egyes területek vízháztartását, és a lápos, lassított vízfolyású és gazdag élővilágú élőhelyek létrehozását. A holtágak, a holtfák, a sekélyebb vízfelületek mind az élővilág túlélését és megmaradását szolgálják. Erre szerencsére egyre több pozitív példa létezik Magyarországon, amelyeknél a visszavadítás látványos tájregenerációval párosul.
A hódok rengeteget tehetnek a kisebb vízfolyások egészségéért. Kép: Canva
Vannak jó kezdeményezések
És hogy miért fontosak a vizes élőhelyek? Nélkülözhetetlen szénraktárak, a biológiai sokféleség őrzői, valamint pótolhatatlan élelemforrást és szaporodóhelyet jelentenek számos élőlény számára, nekünk, embereknek pedig a tiszta ivóvíz hozzáférhetőségét biztosítják. Akár a kertünkben is létesíthetünk egy apró vízfelületet, amely idővel önfenntartó és lélegző ökoszisztémává válik, és meglepődve tapasztalhatjuk, hogy milyen mértékben növeli a környezetünk fajgazdagságát.
Valahogy így néz ki egy jól működő vizes élőhely. Kép: Canva
A Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság tavaly év végén jött létre az Energiaügyi Minisztérium vezetésével, amely összehangolt és hosszú távú stratégiák figyelembevételével „javaslatokat tesz jogszabályok, programok és intézkedések kidolgozására a vízhez való hozzáférés javítása érdekében, különösen a vízhiányos területeken.” A vizekkel való észszerű gazdálkodás, valamint a vízvisszatartás növelése a legfőbb célkitűzésük.
