Havazásból esőzésbe tart Európa: interaktív térképen az “utolsó” fehér karácsonyok
2023.12.13.Forrás: Másfél fok; Kis Anna – Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.
Az ünnepek közeledtével mindenki nagyobb figyelmet fordít az időjárás-előrejelzésre: vajon lesz-e hó idén karácsonykor? A Copernicus oldalán elérhető globális klímamodell-szimulációk eredményei szerint a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a decemberi-januári időszakban, a 21. század során. A csökkenés mértéke azonban eltérő az egyes forgatókönyvek esetén. A modellek szerint a 2030-as években Skandinávia északi régióiban 70% felett valószínűsíthető a havazás aránya, de az évszázad végére a pesszimista (nincs érdemi kibocsátás-csökkentés) forgatókönyv szerint már nem emelkedik majd 60% fölé. Magyarországon is kevesebb lesz a hó a teljes csapadékmennyiséghez viszonyítva a projekciók szerint. A modellszimulációk átlaga alapján a decemberi-januári havazás arányában a legnagyobb mértékű, a jelenlegi időszakhoz képest kb. 20%-os csökkenés az északi régiókban valószínűsíthető, a pesszimista forgatókönyv esetén. A 2090-es évek végére a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön a decemberi és januári csapadék kevesebb mint 5%-a hullik majd hó formájában a szimulációk szerint, azaz rendkívül kicsi lesz az esély a fehér karácsonyra. A hó hiánya azonban túlmutat az ünnepi hangulat megváltozásán; módosíthatja az árvizes időszakokat, kihathat a mezőgazdasági termésátlagokra és a sugárzás nagy részét visszaverő világos felületek csökkenésével tovább fokozza a globális felmelegedést. Ha a jövőben is a jelenlegi szinten akarjuk tartani az esélyét annak, hogy legyenek fehér karácsonyok, akkor közös ajándékként a kibocsátás-csökkentési célok betartását kell tennünk a karácsonyfa alá.
Egy 2018-ban készített, nem reprezentatív hazai felmérés szerint a válaszadók 88%-ának ünnepi hangulatát pozitívan befolyásolja, ha karácsonykor esik a hó és többségük figyelemmel kíséri ilyenkor az időjárás-előrejelzést. Öt magyar nagyvárosra vonatkozó vizsgálat szerint 1901 és 2010 között a legtöbbször (28-szor) Szombathelyen esett a hó szentestén, míg a legkevesebbszer (8-szor) Szegeden.
Az elmúlt évek karácsonyainak havazási viszonyairól az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján is tájékozódhatunk, sőt, egy-egy nagyobb városra képeslap formájában is megtekinthetjük a múltra vonatkozó adatokat.
A jövő karácsonyi szezonjai
A Copernicus oldalán elérhető interaktív térképen megnézhetjük, hogy Európa egyes országaiban (illetve azok kisebb régióiban) a különböző forgatókönyvek szerint hogyan fog alakulni a karácsonyi időszakban (december-január) a havazás gyakorisága a 21. század során.
A globális klímamodellek szimulációit három különböző szcenárió esetén is megtekinthetjük a 2020 és 2095 közötti évekre. Választhatjuk az optimista SSP1-2.6-ot, a közepes SSP2-4.5-öt és az érdemi kibocsátással nem számoló, pesszimista SSP5-8.5-öt, amelyek rendre 2 °C alatti, 3 °C alatti, illetve ennél magasabb globális átlaghőmérséklet-emelkedést feltételeznek 2100-ra.
Fontos megjegyezni, hogy a klímamodellek egyes napjai nem feleltethetők meg a valóságnak: az évtizedekre vonatkozó átlagos értékeket tekintjük az éghajlat vizsgálata során, így a vizsgálatban szereplő évszámokra is úgy kell tekinteni, mint irányadó mutatókra, amelyek az évszázad elejére, közepére vagy végére utalnak.
Skandinávia északi régióiban 70% feletti (de akár a 84%-ot is elérheti) a havazás valószínűsíthető aránya a 2030-as időszakban mindhárom szcenárió esetén, azonban az évszázad végére a pesszimista SSP5-8.5 forgatókönyv szerint egyik régióban sem emelkedik 60% fölé ez az arány.
A dél-európai régiókban általában nem haladja meg az 5%-ot a havazás aránya már a vizsgált időszak elején sem, azaz jellemzően a téli hónapokban is eső formájában hullik a csapadék – az évszázad végére pedig ennek fokozódása várható. Azaz a Mediterráneum szinte teljesen elbúcsúzhat a fehér karácsonyoktól, ha minden így folytatódik tovább.
Közép-Európában is jelentős változások figyelhetők meg az idő múlásával, illetve a szcenárió változtatásával. A vizsgált időszak első felében még nincs igazán különbség az egyes forgatókönyvek között, azonban a 21. század közepére ez már nem mondható el. A legnagyobb különbségek pedig az évszázad végén lépnek fel:
az optimista SSP1-2.6 szerint régiótól függően kb. 20-30% a havazás aránya a teljes csapadékból, az SSP5-8.5 alapján azonban csak 5-15% körüli értékek jelennek meg ugyanezen területen – tehát az esetek több mint 85%-ában valószínűsíthetően eső fog hullani, nem pedig hó.
A havazás aránya a teljes csapadékból decemberben és januárban, Európában, globális klímamodell-szimulációk alapján, három különböző forgatókönyv szerint a 21. század első, középső és utolsó felében. Forrás: Copernicus
Hazai kilátások a havazás terén
Magyarországon belül nyolc régióra vonatkozóan külön-külön is megtekinthetjük a szimulációk eredményeit.
A havazás arányának változása a pesszimista forgatókönyv esetén mutatja a legnagyobb mértékű csökkenést mind a nyolc hazai régióban.
Az évszázad elején jellemzően 10% és 40% között alakul a decemberi-januári havazás aránya a teljes csapadékhoz viszonyítva: a régiók között nem olyan jelentős a különbség, bár a Nyugat-Dunántúlon egyes szimulációk szerint 50% fölé is emelkedhet ez az arány, magyarán, itt nagyobb az esély arra, hogy a csapadék hó formájában érkezik.
A 21. század közepére mind a nyolc régióban a havazás arányának 30% alá esése valószínűsíthető, és a 2090-es évekre ennek további jelentős csökkenése várható az SSP5-8.5 szcenárió szerint. Ebben az esetben
a modellszimulációk által lefedett tartomány jelentősen beszűkül és 10% alá esik a hó részesedése a csapadékból.
Az optimistább forgatókönyvek alapján az évszázad második felében már csak mérsékelt csökkenés figyelhető meg a decemberi-januári havazás arányában, azonban a modellek közötti szórás nagysága megmarad a korábbi időszakokra jellemző értékeknél.
A havazás aránya a teljes csapadékból decemberben és januárban, Magyarország nyolc régiójában, globális klímamodell-szimulációk alapján, három különböző forgatókönyv szerint. Forrás: Copernicus
Az ún. „hó-csíkokat” (a klímacsíkok mintájára) is megtekinthetjük az oldalon, ami a decemberi és januári havazás arányát mutatja a két hónap teljes csapadékmennyiséghez képest a modellszimulációk mediánja alapján. A skála a fehértől (a csapadék legnagyobb aránya hó formájában hullik) a sötétzöldig (a csapadék legnagyobb része eső formájában hullik) terjed.
A vizsgált időszak elején a legmagasabb a havazás aránya mindkét forgatókönyv szerint, minden régióban, de ennek mértéke eltérő az egyes területeken. A szimulációk szerint a legmagasabb értékek (27-30%) az Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban fordulnak elő, a legalacsonyabbak (< 20%) pedig a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon.
Az optimista szcenárió esetén az évszázad középső időszakára valószínűsíthető legnagyobb mértékben, hogy a havazást egyre inkább felváltja az eső a két téli hónapban. Azonban kb. a 2080-as évektől ismét a havazás arányának növekedésére számíthatunk a szimulációk szerint.
Az érdemi kibocsátás csökkentés elmaradását feltételező forgatókönyv szerint a legtöbb régióban a 2060-as évektől kezdődően jelennek meg a zöldes színek, amik azt mutatják, hogy a projekciók szerint a havazás aránya a két téli hónapot tekintve csökken és az évszázad végére ez egyre erőteljesebbé válik, azaz egyre több lesz az eső. Pest régiójában figyelhető meg a leghosszabb ideig a havazás magasabb aránya (bár ez is maximum 23%), de a 2080-as évektől itt is megjelennek a sötétzöld színek, és az évszázad végére 7% alá esik a hó részesedése a teljes csapadékból a modellek szerint. A legnagyobb mértékű csökkenés (kb. 20%) az északi régiókban valószínűsíthető, ahol a kiindulási értékek is magasabbak voltak. A pesszimista forgatókönyvet tekintő becslések alapján
a 2090-es évek végére a decemberi és januári csapadék kevesebb mint 5%-a hullik majd hó formájában a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön.
„Hó-csíkok” Magyarország régióira globális klímamodellszimulációk alapján, az az SSP1-2.6 és SSP5-8.5 forgatókönyv figyelembevételével (fehér: a decemberi és januári csapadék legnagyobb aránya hó formájában hullik; sötétzöld: a decemberi és januári csapadék legnagyobb része eső formájában hullik). Forrás: Copernicus
A hó jelentősége az ünnepi hangulaton túl
A klímaváltozás következtében a havazást többször esőzés válthatja fel a téli hónapokban a következő évtizedekben. Ez tovább erősítheti a globális felmelegedést, hiszen a hó a sugárzási viszonyok szempontjából is fontos tényező: magas albedójának köszönhetően jelentős a sugárzás-visszaverő képessége.
A növényzet is megérezheti a hó hiányát (amely hőszigetelő szerepet is betölthet), ez pedig aztán a mezőgazdasági terméshozamokra is hatással lehet. A hónak víztároló szerepe is van: ha kevesebb a hó, akkor az olvadási folyamat során kevesebb lesz a víz is, ami így az árvizek előfordulásának idejét is módosíthatja.
A szezonális hótakaró (hiánya) a téli turizmusra is hatással van, illetve a hó egyes régiókban fontos vízforrás.
Azaz a havazás arányának csökkenése nem csak azok számára rossz hír, akiknek az ünnepi hangulatát a fehér táj is jelentősen befolyásolja: az éghajlati rendszerben betöltött szerepe által ennél messzemenőbb következményei is vannak.
