Kipróbáltuk a Hasselblad 50 megapixeles hátfalát, amellyel minden klasszikus kamera digitálissá alakítható és a zseniálisan kicsi 907x kameravázat, amely azon kívül, hogy rendkívüli módon sokoldalú, talán a legszebb és leghangulatosabb eszköz ebben az évben.
Amikor a Hasselblad bejelentette a tükör nélküli X1D II 50c kameráját, akkor érkezett egy első látásra kissé szokatlan fényképezőgépváz (907x) és egy 50 megapixeles hátfal is (CFV II 50c). Azért szokatlan a váz, mert alig vastagabb egy centiméternél és alig van rajta néhány kezelőszerv. Azért is, mert a hátára nem az utóbbi években szokásos H-sorozatú hátfalak, hanem a klasszikus V-rendszerűek rakhatók fel. A kis váz elejére azonban a legújabb XCD jelű objektívek illeszkednek, akárcsak az X1D gépekre. És ez magyarázatot is ad a szokatlanul vékonyka méretre. A tükör nélküli koncepcióhoz tervezett XCD objektívek hátulja ugyanis nagyon közel van a szenzorhoz. A Hasselblad így egy hihetetlenül okos lépéssel integrálta egyetlen rendszerbe a nagyon is mozgalmas múltat, a gyorsan változó jelent és a tükör nélküli jövőt. A CFV II 50c hátfal – akárcsak a korábbi CVF hátfalak – ugyanis felmegy a cég összes régebbi 500-as sorozatú kamerájára. Olyanokra is, amint az 1957-es 500c, amely valaha a nagybetűs középformátumú kamera volt, és amelyet ma is nagyon sokan használnak megelégedéssel. És persze mondani sem kell, hogy a hátfal megjelenése egy picit sem üt el a valaha volt legszebb középformátumú gépekétől.
A 907x kamera pedig az ultramodern natív XCD objektívek mellett konverterek segítségével képes fogadni akár a H-rendszer HC és HCD autofókuszos objektívjeit, a V-rendszer összes létező manuális objektívjét és extraként az Xpan panorámakamerához készülteket is. Továbbá más gyártók konvertereivel bármilyen tetszőleges objektívet is, ami kirajzolja a szenzorhoz szükséges 55 mm-es képkört. Ilyenkor a hátfal elektronikusan képzi a záridőket. A nagy összerakom-szétszedem rendszer így mindenféle lehetőséget megad a profi fotósoknak és a maximális képminőségre vágyó művészeknek, rendelkezzenek akár mostani, akár régebbi Hasselblad eszközökkel. Azonban a legjobb dolog mégiscsak az, ha együtt használjuk az új hátfalat, az új kamerát és valamelyik XCD objektívet, mert ez a kombináció egészen újszerű fotózási élményt ad, ami azonban nagyon is ismerős valahonnan.
Meglepően kompakt megoldás
A CFV II 50c hátfal, a 907x váz és egy nem túl nagy XCD objektív olyan kamerát alkot, amely meglepően kompakt ahhoz képest, hogy valójában egy 50 megapixeles 33×44 mm-es szenzorú középformátumú eszközről van szó. Aki fotózott már valaha filmes középformátumú kamerával, az rögtön érezni fogja a könnyedséget, az egész ugyanis jóval kisebb és könnyebb, mint egy klasszikus 6×6-os gép. Mégis úgy áll kézben és ugyanúgy kényelmes használni, mint egy 500-as vázat. Ha kézből fotózunk, akkor a hátfal felhajtható képernyője tökéletes csípőből lövős pozíciót ad ki, és az exponáló gomb is pontosan a helyén van, elöl a sarokban. Természetesen magunk elé tartva, fejmagasságból is fotózhatunk az élőkép segítségével, de az opcionális átnézeti keresőt is használhatjuk, akárcsak a klasszikus SWC kameráknál.
Ha pedig állványra helyezzük a 907x-et, akár a műteremben, akár kint, a szabadban, kényelmesen kicsinek érezzük az egész szerkezetet, jól kilátni mögüle, kényelmesebb vele a munka, mint egy nagyobb és nehezebb akár középformátumú, akár full-frame vázzal. A kis méret és tömeg mindig felértékelődik, ha mozgatni vagy hordozni kell a gépet. A tesztelésnek a sok stúdiómunka mellett egy természetfotózás is része volt, az egész kamerát pedig egy olyan apró Peak Design táskában vittem magammal, amelyben általában egy nagyon kicsi DSLR-szet szokott utazni.
Használat és kezelés
Magán a vázrészen csak három kezelőszerv található. A csatlakozások, nyílások és az összes többi dolog a hátfalra került. A váz alsó sarkában a klasszikus helyen van az exponáló gomb, körülötte pedig egy megkapóan hangulatos és egyben ultraprecízen kattanó tárcsa van. A tárcsával az expozíciós értékek változtathatók: időautomata módban a rekesz, rekeszautomata módban az idő, program módban a programeltolás. Ha lenyomjuk mellé az oldalt található kis gombot, akkor ezek helyett az expozíciókorrekciót állíthatjuk. Manuális módban alaphelyzetben a rekeszt, lenyomott gomb mellett forgatva a tárcsát az expozíciós időt változtathatjuk. Így könnyen integráltak két funkciót egyetlen tárcsára. Az aktuális értékek mindig leolvashatók a hátfalon található képernyőről, amelyen egyébként a fotós iparág legjobban felépített érintőképernyős kezelőfelülete található.
Talán lehetne kérni, hogy Svédországból küldjék el a receptet a japán gyártóknak… Ami a legfontosabb, az van a legnagyobbal írva, a többi fontossági rendben kisebbekkel, ami épp nem állítható az szürke színű. Minden, amit meg lehet érinteni elég nagy ahhoz, hogy a vaskosabb kezű fotósoknak is kényelmes legyen, a görgethető értékek kinetikusan pörögnek. Igaz, hogy még mindig csak megközelítve egy jó okostelefon görgetési rutinját, de fényévekkel felülmúlva mindent, amit fotós cégektől eddig láttunk.
Aki használt már Hasselbladot, az rögtön tudja, hogy mikor mit kell csinálni, aki most váltott DSLR-ről, annak kell egy kicsit szoknia a dolgot, de utána nagyon is kényelmes lesz a munka. Az exponáló gomb félhelyzeti lenyomására az információs képernyő helyett az élőkép jelenik meg, persze változtatható információtartalommal. A képernyő teteje felől, lefelé húzva egyetlen mozdulattal térhetünk innen vissza az információs képernyőhöz, ahol egyébként az alapvető expozíciós paraméterek mellett a további fontosabb beállítások is elérhetők, például fehéregyensúly, drive módok, fénymérés, AF-mód. Külső fénymérővel dolgozva hasznát vesszük az abszolút fényérték kijelzésnek is. Innen egyetlen felfelé húzással érhető el a főmenü, amelybe magunk válogathatjuk össze a nyolc leggyakrabban használt funkciót. Ez nagyon kényelmes. A főmenüből három nagy ikon segítségével a teljes menükhöz hozzáférhetünk.
Hátfalfunkciók
Maga a hátfal igazán univerzális darab, mert nem csak a 907x kamerához tartozó elektronikus kontaktusok találhatók meg rajta, hanem külön az 555ELD-hez valók, az átépített 200-as kamerákhoz valók és persze az a kis mechanikus érzékelő is, amely a klasszik 500-as sorozatú vázakkal való használhatóságot biztosítja (pl. 500, EL, SWC, 2000). Ennek megfelelően minden fotós funkció kezelhető a hátfalról. A H betűvel díszített oldala valójában egy ajtó, amely mögött az akku és a két SD-aljzat található. Mindkettő UHS-II kompatibilis és válaszható hozzájuk overflow vagy backup mentési mód. Bal oldalt egy kis rugós ajtócska mögött van az USB 3-as aljzat, amely nem csak adatátvitelre, hanem távvezérlésre (tethered shooting), táplálásra és akkutöltésre is alkalmas.
Jó megoldás, hogy maga az aljzat elég mélyen ül a hátfalban, így sokkal megbízhatóbb a csatlakozás és kevésbé áll fenn a kirántás veszélye. Hátul-alul egy gumiajtó mögött további aljzatok találhatók. A videózáshoz mikrofon és fülhallgató aljzat, továbbá vakuszinkron kimenet stúdióvakuhoz és két további szinkronaljzat, amelyekkel akár külső mechanikus zárral rendelkező objektívtől hozható el a szinkronjel a hátfalhoz, illetve EL-sorozatú kamerához vihető tovább a szinkron. Nem maradt ki a ma már kötelező WiFi csatoló sem, a távvezérléshez szükséges app azonban csak Apple iOS rendszerre érhető el, Androidra nem.
A menüben választhatunk a natív 4:3 oldalaránytól eltérő kivágást is, akár klasszikus 1:1-est is, akár 3:2-t, többféle panorámát és különlegességként A/4-es papírlapnak megfelelőt is, ha már a felvételezéskor fontos, hogy a kimeneti médiumhoz illesszük a képhatárokat. RAW mentés mellett van RAW+JPEG és csak JPEG is. TIFF nincs, de nem is hiányzik. A fix fehéregyensúly beállítások mellett nagyon jó, hogy van pipetta eszköz, amellyel egy már elkészített kép egy kis területéről vehetünk mintát. Az érzékenység nem csak manuálisan állítható. Az automata opcióhoz megadhatunk maximum és minimum értékeket.
Fotós funkciók
A hátfal fotós funkciói és képességei alapvetően megegyeznek X1D II 50c kameráéval. Azaz kifogástalan 50 megapixeles képeket kapunk 14 fényérték dinamikával és 16 bites színmélységgel. Az XCD sorozatú objektívekkel automatikus az élességállítás, a mérőmező egyetlen érintéssel bárhova helyezhető a képmezőben. Arcérzékelés nincs. A beállítás sebessége nagyjából megegyezik a X1D II 50c-nél tapasztaltakkal, azaz középformátumú viszonylatban jónak mondható, de egy jó full-frame MILC-hez képest azért még lassú. Ez statikus témák esetében egyáltalán nem jelent problémát, kézből, portrét fotózva is teljesen jól használható, mozgó dolgoknál azonban nem ideális. De nem is erre készült.
Az élőképbe egy érintéssel vagy gombnyomással belenagyíthatunk, így ellenőrizve az élességet, de van focus peaking és az 1.4.0-ás firmwarefrissítés után lehetőség van méterben vagy lában mért távolságskála megjelenítésre is a képernyőn. Ez a frissítés egyébként az intervallumidőzítőhöz is hoz újdonságot, immár 1000 képig programozható a készítendő fotók száma. (2 és 25 között egyesével, 25 és 100 között ötösével, 100 és 1000 között ötvenesével.) Természetesen van végtelen opció, amikor a kamera addig készíti a képeket, ami ki nem kapcsoljuk, vagy le nem merül. Újdonság az is, hogy immár nem csak az első felvételnél rögzített expozícióval, hanem akár képenként mért expozícióval is lehetőség van az intervallumképek készítésére. Sorozatmódok tekintetében értékes a focus bracketing, amelyben választható fókuszlépésekkel készíthetünk képsorozatot. Ezek az utómunka során állíthatók össze nagyobb mélységélességű fotókká. Makrófotósok, ékszerfotósok számára elengedhetetlen a funkció. Nagyon komfortos, hogy a focus brackering funkciónál és szinte az összes hasonló beállításnál (pl. expozíciókorrekció) megadható, hogy a folyamat végével a kamera maradjon ebben az üzemmódban, vagy álljon vissza alapértékre. Mindkét opcióra szükség lehet.
Fotó: Sebestyén László
Videózás
Bár a Hasselblad 907x és CFV II 50c párosnak közel sem az elsődleges felhasználási területe a videó, még is van lehetőség erre is. A maximális felbontás 2,7K/30p, emellett választható még full-HD is, azonos képfrissítés mellett. A mikrofonbemenet érzékenységét -18 és +12 dB között állíthatjuk, a kontrollhanghoz fülhallgató aljzatot találunk. Természetesen a hátfal bármilyen kamerán használható videózásra, így nem csak 907x vagy a régi vázakon, hanem bármilyen, akár nagy formátumú kamerán is, amelyen Hasselblad V-adapter található. Márpedig ilyen szinte minden nagy formátumú kamerához létezik. Így megnyílik a lehetőség például a döntött hátfalú, extrakicsi, vagy éppen extranagy mélységélességű felvételek készítése előtt, de lehet például perspektívakorrekciós videót is forgatni.
Extrák és kiegészítők
A 907x vázhoz két izgalmas kiegészítőt is kínál a Hasselblad. Az egyik az átnézeti kereső, amellyel a 907x szinte úgy néz ki, mint a klasszikus SWC kamera, amely szintén a tükör elhagyásával és szintén hasonlóan vékony vázzal készült annak idején. A keresőben a 21 mm-es, a 30 mm-es és 45 mm-es XCD objektíveknek megfelelő keretek láthatók, és a tapasztalatok szerint nagyon jó pontossággal mutatják a képhatárokat. A kereső használatával nagyszerű és gondtalan élmény fotózni, különösen, ha használjuk a kamera Mq üzemmódját. Ilyenkor kiküszöbölünk mindent, ami expozíciókésést okoz, azaz kikapcsolódik az autofókusz és azonnal beállított értékre ugrik a rekesz. Az exponáló gomb lenyomásakor így már csak a zárnak kell kattannia, ami azonnal megtörténik.
A kereső rögzítése jópofa módon történik. A hátfal levétele után magát a Hasselblad feliratot hordozó kis fémlemezt kell kicsúsztatni a váz tetejéből, ennek a helyére illeszthető a vázhoz hasonlóan masszív építésű keresőtartó és kereső. A másik extra a külön markolat, amelyen nem csak exponáló gombot találunk, hanem négy közvetlen funkciót is (AF/MF, AF-mód, menü, browse), valamint egy kis joysticket, az AF mező tologatásához, a menü használathoz vagy a képek léptetéséhez. A markolattal szemmagasságból is kényelmes a váz fogása.
Összefoglalás
A 907x kamerát és a CFV II 50c hátfalat műteremben és a szabadban is kipróbáltuk. Sebestyén László ételfotós, tanár, fotográfus műtermében egy X1D került le az állványról, hogy átadja a helyét a 907x-nek. A hátfalon az USB mód átállítása után ott folytattuk a munkát a Phocus szoftverrel, ahol az X1D-vel abbahagytuk és máris készülhettek a gyönyörű (és finom) koktélok fotói. A kis vázzal kényelmes volt dolgozni, a képminőség pedig a szokásos volt. Különlegességként Laci saját SWC kameravázával is kipróbáltuk a CFV II 50c hátfalat, amire a műteremnek is otthont adó bérház udvara adott lehetőséget.
A szabadban és kézből fotózva nagyon kényelmes volt a váz kis mérete és tömege. Ha lemérnénk a térfogatra vagy tömegre eső képminőséget, akkor valószínűleg a 907x és a CFV II 50c által alkotott kombó (különösen az új 45P objektívvel) probléma nélkül nyerné az összehasonlítást. A tökéletes külső és a nagyon kezes érintős kezelőfelület együtt olyan felhasználó élményt ad, amely kevés más kameránál tapasztalható. Nem is beszélve arról, hogy ha kell, akkor egy nagyon kicsi és könnyű hordozható kameránk van, ha pedig az kell, akkor a hátfal feltehető nem csak a klasszikus Hassy vázakra, hanem nagyon sok más kamerára is.
Fotó: Sebestyén László
Akiknek ajánljuk:
műtermi fotósoknak, tárgyfotósoknak
sokat utazó fotósoknak, akiknek elsődleges a képminőség
akik feljebb akarnak lépni a full-frame világból
természetfotósoknak, akik a világ végére is elvinnék a kamerájukat
akiknek vannak korábbi Hasselblad vázai és objektívjei
divatfotósoknak, portréfotósoknak
azoknak, akik univerzális rendszert építenének
akik szeretik a szép tárgyakat
Akiknek mást ajánlunk helyette:
akik sokat fotóznak mozgó témákat
akiknek még az 50 megapixel is kevés
Sebestyén László koktélos fotói:
További lenyűgöző fotóért Lacitól -> Sebestyén László Instagram
