Világszerte gyors ütemben növekedtek a gleccsertavak az elmúlt néhány évtizedben – állapították meg brit kutatók, akik több mint negyedmillió műholdfelvételt elemezve nézték meg, hogy az olvadó gleccserek völgyében kialakuló tavakra milyen hatással van a klímaváltozás.
A műholdképek tanúsága szerint a gleccsertavak száma 53 százalékkal emelkedett 1990 és 2018 között: a 14 ezer 394 gleccsertó csaknem 9 ezer négyzetkilométernyi területet borít be a bolygó felszínén.
Az adatok alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a világ gleccsertavainak együttes víztérfogata 48 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban, elérve a 156,5 köbkilométert.
„Az eredményeink megmutatják, hogy a Föld felszíni rendszerei milyen gyorsan reagálnak a klímaváltozásra” – mondta Stephan Harrison, az Exeteri Egyetem éghajlat- és környezetváltozással foglalkozó professzora, hozzátéve, hogy a tanulmányuk azért is jelentős, mert elsőként szolgál pontos adatokkal a világ gleccsertavainak együttes víztérfogatáról.
A gleccsertavak fontos ivóvízforrásként szolgálnak a világ legszegényebb embereinek egy része számára, különösen Ázsia hegységeiben és Dél-Amerika egyes részein. Egyre nagyobb fenyegetést jelentenek azonban a gleccsertavak kitörése által okozott áradások, amelyek egész falvakat önthetnek el.
Skandináviában, Izlandon és Oroszországban a gleccsertavak területe csaknem megkétszereződött a vizsgált időszakban. Mivel azonban a nagy részük viszonylag kicsi, a víztérfogatuk növekedése nem jelentős globális szinten.
A Nature Climate Change című folyóiratban megjelent tanulmány szerint más területeken, például Patagóniában és Alaszkában a gleccsertavak jóval lassabb ütemben gyarapodnak, ám sokuk eleve nagy kiterjedésű, így a víztérfogatuk növekedése jelentős. Grönland északi részén a gleccsertavak gyors ütemben növekednek, ami összhangban van azzal, hogy az Északi-sarkvidék a globális átlagnál gyorsabban melegszik. Grönland délnyugati részén néhány gleccser zsugorodott a vizsgált időszakban, ám ezek a tavak gyakran már eleve kiszáradóban voltak.