Bizony, nemcsak a trópusokon élnek a horrorfilmekben is előszeretettel megjelenített „vérengző” növények, hanem itthon is. Mutatjuk, melyek ezek!
A rovaremésztő (rovarfogó, húsevő, rovarevő) növények az Antarktisz kivételével az egész bolygón megtalálhatók. Több mint ezer fajuk létezik, melyek több nemzetségből származnak.
A húsevés okai
Ezen növények rendhagyó étkezési szokása leginkább azért alakulhatott ki, mert élőhelyükön igen tápanyagszegény a talaj (főleg nitrogénből van kevés): például lápos, mocsaras helyen élnek. Mások pedig fákon laknak a lombkoronaszinten, ahol szintén nem túl sok a tápanyag.
A legnépszerűbb és a legnagyobb
A legismertebb rovaremésztő növény az Észak-Amerika déli részén honos, harmatfűfélék családjába tartozó Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula), amely különlegessége és dekoratív kinézete miatt dísznövényként is igen kedvelt.
Vénusz légycsapója. Fotó: Canva
A legnagyobb méretű pedig a körülbelül másfél évtizede felfedezett, Fülöp-szigeteken élő és David Attenborough-ról elnevezett (Nepenthes attenboroughii) hatalmas méretű kancsóka, mely képes akár kisebb emlősöket is felfalni.
Az alábbi rovarevő növények élnek itthon
Aldrovanda
A harmatfűfélék családjába tartozó lápi aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) Magyarországon már csak a Somogy-vármegyei Baláta-tóban található meg, ám ott sem bukkan fel minden évben. Ez a növény gyökértelen, szabadon lebeg a vízben, és az összecsapódó leveleivel vadássza le az apró vízi állatokat. Védett növény, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Aldrovanda virága. Fotó: Canva
Harmatfüvek
A harmatfűfélék egyetlen hazánkban élő képviselője a különleges kinézetű kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), mely rendszerint mocsarakban, tőzeglápokon él. Rovarokkal táplálkozik, amelyeket élénkvörös színével és a leveleken található nagy cukortartalmú, ragadós anyaggal vonz oda. A növény hazánkban védett, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Kereklevelű harmatfű. Fotó: Canva
Rencék
A rencefélék családjába tartozó növények közül hazánkban öt vízi rencefaj él: a pongyola rence (Utricularia australis), a közönséges rence (Utricularia vulgaris), a köztes rence (Utricularia intermedia), a védett kis rence (Utricularia minor) – amelynek természetvédelmi értéke 50 000 forint –, valamint a lápi rence (Utricularia bremii), amelyé pedig 100 000 forint. A rencék tömlőszerű csapdáik segítségével vadásszák le az áldozataikat.
Közönséges rence. Fotó: Canva
Hízókák
A hízókák szintén a rencefélék családjába tartoznak. Az 1950-es évekig a Havasi hízóka is megtalálható volt a Lesenceistvándi melletti lápréten, ám sajnos a karsztvíz mennyiségének a bauxitbányászat folytán bekövetkezett lecsökkenése miatt a rét megsemmisült. Az egyetlen hazánkban is élő hízóka a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris), bár neki sem túl magas az egyedszáma. Levelei ragacsosak, ebbe tapadnak bele az apróbb rovarok. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Lápi hízóka. Fotó: Canva
Írta: Börzsey Barbara
A cikk borítóképét készítette: Simay Attila (Harmatfű) [részlet]
