Furcsa jelenség: Kardoskúton késlekedtek a sziki ballagófüvek
2023.02.08.A sziki ballagófű egy különös szaporodási stratégiával rendelkező, „vándorló” növény. Magyarországon ritka, legnagyobb állományai a Körös-Maros Nemzeti Parkban a kardoskúti Fehér-tó térségében és a Csanádi pusztákon vannak.
A védett sziki ballagófű a szélsőséges vízgazdálkodású, szikes tómedrekben, szikfokokon, szikes legelőkön fordul elő. Ezeken a helyeken a talaj nedvességtartalma szélsőségesen változatos, néha sokáig megmarad a vízborítás, később nedves, majd nyár elejére többnyire kiszárad a felszín. A csapadék mennyisége és a kiszáradás üteme határozzák meg, hogy az adott évben milyen növénytársulások uralkodnak a tómederben. Gyakran sivatagi jellegű, fajszegény társulások alakulnak ki, s előfordul, hogy egy-egy faj dominál, teljesen homogén állományt alkot.
Május közepén jelentek meg az első hajtások a kiszáradt aljzaton. Fotó: Palcsek István Szilárd
A kardoskúti Fehér-tó szikes medrében 2022-ben a jellegzetes magyar sóballás- hegyes bajuszpázsitos társulás volt jellemző, csupán a tó közepén volt egy kisebb sziki ballagófű állomány. A Kis-Sóstón viszont a sziki ballagófű volt a domináns növény, a déli medret szinte teljesen ellepte, s az átlagosnál jóval nagyobbra, egy méter magasra is megnőtt.
Augusztus közepére eluralkodtak a sziki ballagófüvek a mederben. Fotó: Palcsek István Szilárd
Ennek az egynyári növénynek különös szaporodási stratégiája van. A virágzást követően gömb alakú formát vesz fel, késő ősszel pedig a tövénél letörik. A tövéről levált, labda formájú növényt szabadon görgetik a pusztai szelek, így biztosítva a magok minél messzebbre jutását. Idén azonban az átlagosnál nagyobb méretű sziki ballagófüvek nagyobb gömböket alkottak, melyeknek formája nem szép kerek, hanem laposabb volt. Ráadásul ősszel nem igazán voltak szeles napok, így a sziki ballagófüvek gömbjei csak november végén, illetve decemberben mozdultak el a helyükről, amikor szelesebbre fordult az idő.
November végén még mindig tómederben találhatók az elszáradt növények. Fotó: Palcsek István Szilárd
Mivel a Kis-Sóstó medrében vannak meredekebb, partosabb tószélek, így a gömbök csak nehezen jutottak ki a mederből, még most is jól látható, hogy a partszéleken torlódtak fel, egymásra halmozódva várják, hogy egy erősebb szél kimozdítsa őket.
A cikk borítóképét készítette: Daróczi Csaba (Meteorraj)
