Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
A morgóhalfélék közé tartozó Prionotus-fajok számos szempontból különösek: egyrészt „lábakon” sétálgatnak a tengerfenéken, másrészt, mint kiderült, a lábakat nemcsak járásra, hanem érzékszervként is használják. Persze, mi is érezzük a talpunkkal a fű puhaságát, a tengerparti homok melegét, vagy épp egy éjszakára a szőnyegen felejtett LEGO-kocka élét.
Ez a hal azonban illatokat érez a lábán keresztül.
A Harvard Egyetem számolt be a különös hallal végzett kutatásról, amely a Current Biology folyóiratban két külön tanulmányként látott napvilágot.
Corey Allard 2019-ben egy tengerbiológiai kutatóközpontban látta először e különleges halakat, és a faj felkeltette érdeklődését. A Stanford Egyetem kutatóival és másokkal közösen vizsgálták meg, miként is jöhet létre egy, a korábbiakban hiányzó és egészen újszerű szerv. Kiderítették, pontosan miként használják a „lábukat” e halak, miféle genetikai irányítás áll a lábak kialakulása hátterében, valamint azt is feltárták, miként lehet mindezeket az információkat felhasználni az evolúciós alkalmazkodás jobb megértéséhez.
Az evolúció nagyon „szeret” barkácsolni, a már meglévő dolgoknak új feladatot adni, az igencsak ritka, ha valami gyökeresen új jön létre. A vizsgálatok feltárták, hogy a Prionotus „lábai” a mellúszók meghosszabbításaként jöttek létre, és mindkét oldalon 3 ilyen nyúlványa van. Bár régóta gyanították, hogy érzékszerv, ezt eddig nem sikerült bizonyítani.
A kutatók most igazolták, laborban tartott halakkal, hogy a „lábaikkal” az aljzatban rejtőző kagylót és más eleségállatot keresgélnek. A tesztek során kiderült, hogy nemcsak tapogatóként, hanem orrként is szolgálnak e nyúlványok, kémiai érzékelőkkel is rendelkeznek.
