Kőszegi Dániel beszámolója a Nikon Z9-ről:
Előre szeretném leszögezni, hogy ez a cikk egy szubjektív cikk egy lelkes, szorgalmas amatőrtől, az érzéseimet, tapasztalataimat gyűjtöttem össze. Nem szeretnék senkit adatokkal, specifikációkkal untatni, ezt meghagyom másnak. Főleg természetfotózással foglalkozom, de mióta megvan a Z9, azóta más területek is elkezdtek érdekelni.
Már több mint egy éve követtem feszült figyelemmel a Nikon új, csúcskategóriás MILC gépéről a híreket és nagyon vártam, hogy mikor jelenik meg és milyen tudással. Folyamatosan jöttek a pletykák a gép felbontásáról, sebességéről, kinézetéről, aztán végre tavaly márciusban bejelentették a fejlesztését. A pletykák egy D850-es vázról szóltak D6-os fókuszrendszerrel. Így utólag úgy gondolom, hogy ez többé-kevésbé meg is valósult. Viszont nem kell csodákat várni egy váztól, ez is csak egy eszköz, nem csodaszer, sokkal fontosabb az, aki az elektronikus kereső másik felén van.
A gép hivatalosan október végén jelent meg, decemberben kezdték el szállítani, korlátozott mennyiségben. Én még novemberben előrendeltem, de így is jó két hónapot kellett rá várnom, mire kézhez kaptam. Január második felére volt foglalásom egy fotós lesbe, de a saját gépem akkor még nem érkezett meg, ezért félve megkérdeztem a Tripontot, ahol megrendeltem, hogy esetleg kipróbálhatom-e az ő kincstári példányukat. Szerencsére pozitív visszajelzést kaptam, ezt utólag is köszönöm. Viszont a hétvége sajnos nem úgy alakult számomra, ahogy vártam, egészségügyi probléma miatt nem tudtam menni a kiválasztott lesbe, de azért egy másik lesben tudtam vele pár órát fotózni. Ezelőtt sosem használtam tükör nélküli gépet, ezért szoknom kellett mind a keresőt, mind a fókuszrendszert. Bevallom őszintén, elsőre nem győzött meg 100%-osan, mert jó volt, de voltak furcsaságok. Ezek egyébként valószínűleg felhasználói hibák voltak a MILC-re váltás miatt. Ami viszont lenyűgözött, az a másodpercenkénti képkészítések száma (20 kép/mp RAW formátumban) és a fókuszrendszer, mely először a madár testét, majd a fejét, végül a szemét találta meg.
A fények nem voltak igazán jók, elég borult volt az idő, de sebaj, legalább tudtam tesztelni az ISO-tűrést is. Ez is nagyon meggyőző volt, ISO 10000-en is nagyon jó volt a képminőség, 45MP-es felbontáshoz képest pedig kimondottan.
Előzetes aggodalmam volt, hogy miként fog működni F-es objektívekkel és hogy fog működni az én Sigma teleobjektíveimmel is. Szerencsére a válasz az, hogy tökéletesen! A fókusz gyors és pontos akár a Sigma 150-600 Contemporary, akár a Sigma 500mm f4 Sport objektívemmel. Jó példa erre, hogy sikerült egy fán ülő, majd onnan a les elé beszálló szajkót lekövetnem kézből a 150-600-zal, életlen kocka csak elvétve volt a szekvenciában, ráadásul a háttér sem volt egyszerű, sajnos elég kusza volt.
A következő túrát már a saját gépemmel tudtam fotózni, mert január végén kézhez kaptam. Egy vízimadaras lesbe mentem, ahol jégmadár, guvat és még ki tudja mi várt rám. Sajnos a jégmadár nem tette tiszteletét, épp felmelegedőben volt az idő, de a guvaton egész nap tudtam gyakorolni. Mivel a Z9-en csak elektronikus zár van, ezért akár 1/32000s záridővel is tudunk fotózni. Ezt ki is próbáltam a Sigma 500-as objektívemmel, viszont ehhez a záridőhöz már 12800-as ISO párosult, nálam ez a maximum, ameddig normál körülmények közt felengedem a gépet, így még értékelhető a kép.
A beállításaim a következők voltak és azóta is ezeket használom:
Manuál módot auto-ISO-val, így könnyen tudom változtatni a számomra igazán fontos dolgokat, a záridőt és a rekeszt, ezáltal a mélységélességet, a zajjal, ISO-értékkel pedig nem kell foglalkoznom, mert 64 és 12800 közt jó vagyok.
Természetesen AF-C, vagyis követő fókuszmódban használtam a gépet, backbutton móddal, tehát élességet csak a hátsó, AF-ON gomb megnyomására állítok. Az alap fókuszmódom a 3D fókusz (nagyon örülök, hogy visszahozták) témafelismeréssel, az FN1 és FN3 gombokra pedig a Wide Area L(arge), az FN2-re a Wide Area S(mall), a joystickot megnyomva pedig Single point (egypontos) fókusz azonnal élességállítással van ráprogramozva. A legtöbb esetben működik, hogy a 3D élességi pontot ráteszem a témára (ilyenkor mutatja is, hogy mit ismer fel), megnyomom az AF-ON gombot és már követi is. Ha ez nem működik, nem találja, amit szeretnék, akkor használom a Wide Area módokat a funkciógombbal, aztán mikor megtalálta a témát elengedem a gombot és onnantól az alap mód, a 3D követi tovább. Egy külön gombra beállítottam, hogy gyorsan lehessen változtatni a képkivágást az FX és DX módok közt, egy másik gombra pedig a fénymérés gyors módosítását tettem.
A képkészítési sebesség High módban 20 kép/mp, a Low módban 6 kép/mp. A tárcsát viszont nem ezek közt változtatom, hanem a gyorskioldó (nem tudom a Nikon hogy hívja) állásra, mert itt elérhető az összes beállítás, egy gombnyomással és a hátsó választótárcsa forgatásával bármilyen sebesség elérhető, plusz a 30 kép/mp és 120 kép/mp-es sebességek is, melyeknél csak JPEG kép készül. Az gyorskioldó gomb és az első tárcsa kombinációjával pedig az adott módnál állítható, hogy hány kép készüljön másodpercenként (nálam a CL: 6 kép/mp, a CH: 20kép/mp)
A gép ergonómiáját tekintve számomra az első pillanattól kezdve nagyon jól kézre állt, mintha nekem találták volna ki. A fogása nagyszerű, a gombok jó helyen vannak, olyan könnyen megszoktam, hogy a harmadik fotózás után a D850-es vázamnál rossz helyen kerestem a visszajátszás gombot. Ez a gomb ugyanis át lett helyezve a jobboldalra, így fotózás közben hüvelykujjal könnyen hozzáférünk, de aki szeretné, vissza tudja programozni a régi helyre. Talán az egyetlen nehézség a funkciógombok elérése, ehhez kicsit nyújtózni kell az ujjammal. Amit még mindenképp ajánlok, az a portrémarkolaton lévő gombok lockolása, ha nem használjuk portré állásban a gépet. A visszajátszás gombot nyomva többször előfordult, hogy elkezdett exponálni a gép, mert a tenyeremmel nyomtam a portrémarkolaton lévő exponáló gombot. Ezt csak akkor szoktam átállítani, ha állványról fényképezek, mert olyankor nem én tartom a gépet. Mindenképp el kell mondani, hogy a gép nem pehelykönnyű, kimondottan robosztus, időjárásálló. Mind tudjuk, hogy a súly a megbízhatóság jele, bízom benne, hogy a váz igazolja ezt, eddig bíztató. J
A gép keresőjét hamar megszoktam, még úgy is, hogy előtte soha nem láttam elektronikus keresőt. Fényes, éles, jól látható, persze sosem lesz olyan, mint egy optikai, azonban vannak előnyei is. Például az, hogy egyből látjuk a keresőben, hogy milyen lesz a kész kép, ami nagyon hasznos tud lenni.
Akkumulátorideje is jó eredményeket hoz, persze ez nagyban függ a felhasználás módjától is. Én jellemzően sorozatlövésre használom és sokszor vissza is nézem fotózás közben, hogy mit sikerült lőni, ott van-e az élesség, ahol szeretném. Bevallom, kicsit hosszabb akkuidőre számítottam, bár azért a 2-3000 kép egy akksival elég jó eredménynek tűnik egy MILC gépnél. Most már csak az elektronikus keresőt használom (különböző beállítások érhetők el ezen a területen is, pl. csak kereső, csak hátsó monitor, kereső priorizálása), hogy maximalizáljam az akku időt.
A váz XQD és CFExpress kártyákat fogad be, ezekből egyszerre kettőt is, ami szerintem nagyon jó döntés a Nikon részéről. Végre nem kell több típust használnunk, elég egyfélét vennünk és hordoznunk. Lassabb sorozatoknál, portréknál, tájképeknél, esetleg cserkelésnél szerintem elég lehet az XQD kártya sebessége is, de ha gyors témánk van, például autóverseny vagy repülő madarak, akkor érdemes beruházni a CFExpress kártyába, abból is a gyorsabb típusokba. Csináltam egy gyors tesztet a Triponttól kapott Transcend 256 Gb-os, a saját 120 Gb-os Sony XQD és a Z9-hez vett, tehát szintén saját 640 Gb-os Wise Advanced Pro kártyával, mutatok az eredményekről egy táblázatot. Itt azt lehet látni, hogy hány kép után lassult le a képek készítése, tehát hány képet lehet vele zsinórban lőni, míg megtelik a puffer.
Lossless compressed (veszteségmentesen tömörített) | |||
Típus | 20 kép/mp | 15 kép/mp | 12 kép/mp |
Sony XQD 120 Gb | 38 kép | 44 kép | 51 kép |
Transcend CFExpress 256 Gb | 48 kép | 83 kép | 130 kép |
Wise Advanced Pro CFExpress 640 Gb | 78 kép | Végtelen | Végtelen |
High Efficiency* | |||
Típus | 20 kép/mp | 15 kép/mp | 12 kép/mp |
Sony XQD 120 Gb | 59 kép | 81 kép | 137 kép |
Transcend CFExpress 256 Gb | 95 kép | 202 kép | 230 kép |
Wise Advanced Pro CFExpress 640 Gb | 336 kép | Végtelen | Végtelen |
A High Efficiency* a Nikon új RAW formátuma, melyet a Z9-nél hoztak be. Minőségben elvileg ugyanazt tudja, mint a Lossless Compressed, vagyis a veszteségmentesen tömörített formátum, viszont sokkal kisebb fájlmérettel. A harmadik RAW formátum a High Efficiency (csillag nélkül), itt már számíthatunk minimális minőségvesztésre, viszont a fájlméret még kisebb lesz. Mivel gyors és nagy kapacitású memóriakártyám van, ezért én egyelőre a Lossless Compressed formátumot használom.
Még pár gondolatot szeretnék megosztani az autofókuszról. Az elején sokat gyakoroltam repülő madarak fotózását lesből, cserkelni sajnáltam vinni, mert az elég piszkos meló. J Látva a gép felépítését, most már bátran viszem. Pillanatok alatt megtalálta például a róka szemét, amikor szemből nézett, de az őzek, nyulak sem okoznak gondot neki. Amivel gondja volt kicsit, az a nutria, ott inkább csak azt ismerte fel, hogy valami állatot szeretnék fotózni, a testét találta meg. Az nagyon meglepett, milyen jól ráállt a sárgafejű királyka és az őszapó szemére, ők híresen kicsi és gyors madarak. Véleményem szerint minden attól függ, hogy a kép mekkora részét tölti ki a téma. Ha nagyon kis hányadát, akkor inkább a testét találja meg a témának, de ahogy ez az arány növekszik, úgy jutunk el egyre jobban a fej, majd a szem detektálásához. A kereső elsötétedésmentes és kvázi élőképet látunk. A fókuszt egy kis négyzet jelöli, de én azt vettem észre, hogy ennek a megjelenítése csúszik, többször előfordult, hogy a boksz nem is a témán volt, viszont tökéletesen éles képet kaptam és ez nem hiszem, hogy azért lett volna, mert ugyanazon élességi síkba esett a boksz és a téma. Egyszerűen késik az élességi pont megjelenítése.
Pár példa a fókusz működésére, ezeken a képeken semmilyen zajcsökkentést vagy élesítést nem alkalmaztam, RAW-konvertálás után esetlegesen vágtam és el is mentettem. Apropó vágás: mivel a Z9 több mint 45Mp-es szenzorral rendelkezik, ezért nagyon jól lehet vágni az elkészült képekből, a minőség még extrém vágásnál is kiváló marad.
Ahogy a bevezetőben említettem, elkezdtem új területekkel is foglalkozni a fotózáson belül, például kutyafotózással. Itt rendszeresen készítettem olyan képeket, ahol a kutya direktben felém fut, ami talán az egyik legnehezebb szituáció egy fókuszrendszernek. Itt sem mondom, hogy tökéletes a Z9, de elég jó arányban a kutya szemén van a fókusz, viszont előfordult, hogy sajnos kicsit hátrébb, inkább a teste közepén. Nem lehet elvárni, hogy egy nagy sebességgel felénk rohanó kutya minden képkockája pengeéles legyen, legalábbis én nem várom el. Persze simán lehet, hogy ez csak felhasználói hiba volt, valami beállítást nem találtam el, még a gépet is meg kell jobban ismerni és ez a fajta fotózás is teljesen új. Hozok azért pár képet, szép számmal készültek ilyenek és ehhez hasonlók:
Azt gondolom, hogy napokig lehetne elemezni a gép paramétereit, tulajdonságait, én mégis azzal zárnám le eddigi tapasztalataim megosztását, hogy nagyon örülök neki, hogy a Nikon végre kijött egy ilyen tudású MILC géppel. Biztos vagyok abban is, hogy további fejlesztések jönnek majd ki rá, a hardver abszolút adott, már „csak” szoftveresen kell leprogramozni. Aki megengedheti magának, annak mindenképp ajánlom a beszerzését, nem fog csalódni! A beszámoló megírása abszolút objektív és szubjektív, semmilyen anyagi vagy egyéb támogatást nem kaptam sem a Triponttól, sem a Nikontól az említett kölcsöngépen kívül.
Kőszegi Dániel: https://www.facebook.com/KDMPhtgrphy