Egyértelműen melegebb az ősz – emiatt akár az őszi sárgás-piros színek is eltűnhetnek

2021.09.08.

ForrásMásfél fok; Kis Anna – Meteorológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a Másfél fok egyik állandó szerzője.

Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben az azt megelőző negyedszázadhoz képest, a melegedés trendje egyértelműen kimutatható. Bár a meleg ősznek könnyű örülni – tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, a hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet körforgása. Felborul a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak – így a mezőgazdaság szempontjából például egyszerre kedvező és hátrányos is lehet a melegedés – és a költözőmadarak vándorlásának időpontja is megváltozhat.

10,4 °C volt a három őszi hónapban, azaz szeptember 1. és november 30-a között mért átlaghőmérséklet az elmúlt 50 évben, azaz 1971 óta. Ha e félévszázad első felére nézzük meg az átlagot, az első, 1971–1995 közötti 25 évben még 9,9 °C, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 °C volt az őszi átlaghőmérséklet. Még jobban látszik a melegedés, ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011–2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 °C-ot.

Az átlaghőmérséklet (piros vonal) és az illesztett lineáris trend (bordó pontozott vonal), valamint a csapadék (kék oszlopok) alakulása ősszel Magyarországon, 1971–2020 között. A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

(A csapadék esetén nem tapasztalható egyirányú változás. Az átlagos összeg 139 mm és 155 mm volt a két 25 éves periódusban. Mindkét 25 éves időszakban előfordultak szárazabb évek, amikor a 80 mm-t sem érte el az évszakos csapadékösszeg (1978, 1986, 2006, 2011) és voltak csapadékosabbak is, amikor 200 mm fölé emelkedett.)

De nem csak az átlaghőmérséklet alakulásában érhető tetten a felmelegedés: megvizsgáltuk, hogyan alakult a nyári napok száma a három őszi hónapban, azaz hány olyan nap volt, amikor a maximumhőmérséklet meghaladta a 25 °C-ot. A legtöbb eset szeptemberre tehető, novemberben pedig egyszer sem fordult elő ilyen. Országos átlagot tekintve

az elmúlt 50 év októbereiben 27 nyári nap volt, ezek harmada pedig az elmúlt évtizedben (2011–2020) jelentkezett.


Nyári napok száma az őszi hónapokban Magyarországon 1971–2020 között. A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

fagyos napok száma (azaz amikor a minimumhőmérséklet 0 °C alá esik) is csökkenést mutat az elmúlt 50 év őszi adatait tekintve: 1971–1995 között 16, míg 1996–2020-ban 11 ilyen nap fordult elő átlagosan. A legtöbb 1988-ban jelentkezett és az ezredforduló utáni időszakban is találhatunk olyan évet (2011), amikor magas volt a fagyos napok száma. A havi eloszlást tekintve jellemzően novemberben és októberben vannak fagyos napok, ugyanakkor előfordult egy-egy év, amikor csak novemberre korlátozódtak. A vizsgált 50 év során egyedül 2015–2018 között volt arra példa, hogy négy egymást követő évben nem esett 0 °C alá az októberi minimumhőmérséklet, amely a hidegebb időszakok beköszöntének későbbre tolódását mutatja.  

Fagyos napok száma az őszi hónapokban Magyarországon 1971–2020 között. A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

Az őszről biztosan sokaknak eszébe jut a vénasszonyok nyara (vagy más néven indián nyár), amely sok napsütéssel, az átlagosnál magasabb hőmérséklettel és nyugodt időjárási helyzettel jellemezhető. Számszerű definíció azonban nem létezik erre a jelenségre, egy kicsit szubjektív, valamint régiónként is mást jelenthet.

Forrás: pixabay.com

Ennek ellenére meghatározhatunk egy lehetséges jelzőszámot, indikátort. Ehhez kiszámítottuk minden egyes őszi napra az országos átlaghőmérsékletet az 50 év adatai alapján, majd megnéztük, hogy melyek azok a napok, amikor ezt 5 °C-kal meghaladta az adott nap átlaghőmérséklete és nem volt csapadék (azaz az országos átlag 0,1 mm alatt maradt).

Az eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi 20 évben több ilyen eset fordult elő. Az átlagos hőmérséklettől való jelentősebb eltérés is a vizsgált időszak második felében volt jellemző. Az átlagot legalább 8 °C-kal meghaladó napok közül egy 1996-ban következett be, kettő 2000–2010 között, míg az utóbbi évtizedben négy ilyen nap jelentkezettAz átlagtól való legnagyobb eltérés (10,5 °C) 2002. november 15-én fordult elő, de 2015. szeptember 17. is kiemelkedően meleg volt. A vénasszonyok nyarát élvezhettük 2011 szeptemberében vagy 2019 októberének végén is.

A vénasszonyok nyarára utaló indikátor alakulása Magyarországon, 1971–2020 között. A szerző ábrája. Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ; átlagolva számított értékekre.

A felmelegedés még az ősz megszokott színeit is eltüntetheti

A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: tovább élvezhetjük a meleget és kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet (bár a kártevők, betegségek terjedését is növelheti). Ugyanakkor számos megszokott természeti folyamat felborulhat: az őszi levélhullatás eltolódhat, ahogyan a vándorló madarak költözési időpontja is. A változás kedvezhet egyes kórokozóknak és invazív fajoknak, továbbá befolyásolhatja egyes egyedek szaporodóképességét, a természetes zsákmány-vadász és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikáját, valamint az ökoszisztémák nettó produktivitását. Megváltozik a szén- és nitrogénkörforgás, illetve a levélhulláshoz köthető (öko)turizmus.

A forró nyarak megperzselhetik a leveleket és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtti lehullajtását eredményezheti. Ugyanakkor a magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, míg a korai fagyok és erős szelek hirtelen levélhullást idézhetnek elő. A hőmérséklet és a nappalok hosszának változása a levelekben a zöld klorofill csökkenését idézi elő, valamint a hőmérséklet azt is befolyásolja, hogy milyen mértékben halványulnak el. A klorofill hiányában sárga, narancssárga, piros és lila színek jelennek meg. A hőmérsékletnek itt is kiemelt szerepe van: az éjszakai hőmérséklet csökkenésével intenzívebbé válnak a színek. Ugyanakkor, ha a fokozatos hűlés helyett hirtelen támadnak a fagyok, lehullhatnak a levelek, amik talán még nem is váltottak színt az egyébként melegebb ősz miatt.

Ausztráliában végzett kutatások alapján az átlagosnál melegebb nyarak okozta hőstressz következtében a levelek ősszel barnák lesznek az élénkpiros és sárga színek helyett, és az Australian National University munkatársa szerint ehhez az egyre növekvő szárazság is hozzájárul. Németországban kivitelezett vizsgálatok azt mutatják, hogy a meleg augusztus és szeptember késlelteti a levelek színeződését, de a száraz szeptember, valamint a meleg május és június előrehozzák azt.

Hosszútávú kísérletek szerint az őszi színek érzékenysége a magasabb hőmérsékletekre jelentősen eltér az egyes fajok esetén. Általánosságban egy fok melegedés következtében egy nappal késik az őszi színek megjelenése, de például a bükk esetén ez már 6-8 nap/fok. Ez azt jelenti, hogy

a megszokott őszi táj nagyobb léptéket tekintve megbomlik – hiszen az egyes fajok másként reagálnak az éghajlatváltozásra.

A vegetációs időszak kitolódásával és a mélyre lenyúló gyökérzet talajnedvesség-csökkentésével az egyes fák stressznek vannak kitéve – a stressz miatt pedig érzékenyebbek a levélevő rovarokra. Továbbá a meleg, nedves körülmények kedveznek bizonyos színcsökkentő kórokozók számára, például a nyárfa rozsdának.

rovarok vándorlására is hatással van a nappalok hossza és a hőmérséklet, de az eső, a relatív nedvesség, a fák levélhullajtása (amelyeken addig éltek) és a szél szintén befolyásoló tényezők.

A megszokott őszi táj elvesztése nem jó hír, pedig ez csak a sokadik helyet foglalja el a listán, amely azt tartalmazza, mi mindent veszítünk, veszíthetünk a jelenleg zajló klímaváltozás következtében.