A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén élő kerecsensólymok a közelmúltban megkezdték a revírfoglalást.

A többi sólyomféléhez hasonlóan a kerecsensólyom sem épít saját fészket, hanem más ragadozó madarak fészkét foglalja el, vagy az ember által kihelyezett mesterséges költőalkalmatosságokba rakja le tojásait. A Magyarországon fészkelő kerecsenpárok 90 százaléka ezeket a szoliter fákra, vagy villanyoszlopokra kihelyezett tálcákat részesíti előnyben.

A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi puszták részterülete abban a kivételes helyzetben van, hogy itt három kerecsenpár is hagyományos gallyfészekben költ. Közülük kettő parlagi sasok által elhagyott fészket foglalt el, a harmadik pedig egy egerészölyv fészkébe költözött be. Március közepén már megfigyelhető a kerecsensólymok párzása. A tojó átlagosan három tojást rak, melyekből 32 nap elteltével bújnak ki a fiókák.

A kerecsensólymokra jellemző, hogy az öreg madarak a telet is a revír közelében töltik, a fiatal, még nem ivarérett példányok viszont kóborolnak. Igen nagy távolságokra jutnak el keleti, nyugati, déli, de a magyarországi példányok akár északi irányba is. Az elmúlt 15 év során több fiatal madarat láttunk el GPS-nyomkövetővel, így kóborlásukról sok információt tudtunk gyűjteni.

Amikor a fiatal madarak ivarérettekké válnak, akkor befejezik a kóborlást, revírt foglalnak és párt választanak maguknak. Sajnos a kóborlás során a kerecsensólymok igen jelentős hányada, mintegy 80 százaléka elpusztul.

A cikk borítóképét készítette: Kalmár Lajos Gábor (Nézz az ég felé)