Először találtak bizonyítékot arra, hogy az új-zélandi leopárdfókák cápákkal is táplálkoznak. Ezzel a tengeri ragadozók egy nagyon szűk körű klubjába kerültek.
A Krista van der Linde, a Leopardseals.org szervezet munkatársa vezette vizsgálat során cápamaradványokat találtak leopárdfókák ürülékében, valamint egyértelmű sérüléseket fókák testén, melyek a cápákkal vívott harcra utalnak. A fókák tehát vadászhattak a cápákra, nem pedig a maradványaikból fogyasztottak.
A szakértőket meglepetésként érte, hogy a cápák is szerepelnek a fókák étlapján.
Azonban elefánthalakat és ausztrál szellemhalakat is találtak, amelyeket szintén leopárdfókák vadásztak le. Ezek a halak erős gerinccel rendelkeznek, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól, és a fókák is kaptak sebeket, időnként hatalmas tüskéket is az arcukba. Az egyik leopárdnak legalább 14 sérülése volt.
Krista van der Linde szerint nem tudni biztosan, miért vadásznak a fókák cápákra, hiszen ez nagy kockázattal jár, úgy véli, a bennük lévő tápanyag lehet annyira vonzó a fókák számára.
A Leopardseals.org szervezetet Van der Linde és Ingrid Visser orkaszakértő hívta életre a fókák kutatása, vizsgálata és jobb megértése érdekében. A világ legnagyobb leopárdfókaürülék-kollekciójával rendelkeznek, melyet önkéntesek gyűjtöttek össze a partvidékek mentén, hogy így még többet tudjanak meg a ritka állatokról.
A leopárdfókákról eddig is ismert volt, hogy csúcsragadozók, melyek pingvinekkel és más fókákkal táplálkoznak, de ez az első alkalom, hogy cápavadászatra utaló nyomokat találtak a szakértők.
Ezek az állatok eredetileg az Antarktiszról érkeztek Új-Zélandra. Jelenlétük egyre általánosabbá vált az ország vizeiben, a kutatók azt próbálják meghatározni, hogy ez egy új jelenség-e, vagy csak a gyakoribb észlelés kelti azt az illúziót, hogy több állat van a régióban.
Az étrendjükről szerzett új információ felveti azt a kérdést, hogy a fókák a változatosabb táplálék miatt érkeznek-e Új-Zélandra, és hogy a klímaváltozás hatással lehet-e a délebbre fekvő élelemforrásokra.
