Forrás: Turista Magazin; Szöveg: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás; Fotó: Varga Zsóka és Abelovszky Tamás, Gulyás Attila, Pálvölgyi Krisztina

Az északi partról vagy a déliről induljunk? Keleti vagy nyugati irányba haladjunk? Egynapos vagy többnapos túra legyen? Egyedül, családdal vagy barátokkal vágjunk neki a tókerülésnek? Merre induljunk, ha nem elég a 206 kilométer, vagy szeretnénk felfedezni a Balaton „hátországát” is? Minden kérdésre mi sem tudunk választ adni, de igyekszünk hasznos tippekkel, tanácsokkal ellátni a tókerülő bringásokat. 

Észak vagy dél? Kelet vagy nyugat?

Ezekben a kérdésekben legalább olyan nehéz dönteni, mint abban, hogy az északi vagy a déli part közül melyik a szebb, jobb, vagy épp hol lehet finomabb bort kapni. Nem is fogjuk senki helyett eldönteni a kérdést – el kell indulni, és a bringán ülve tapasztalatokat szerezni. Az alábbiakban azért néhány szemponttal megpróbálunk segíteni a kiindulópont kiválasztásában. Míg a déli part teljesen sík, az északi parton néhol hullámozva halad a bringaút; az uralkodó szélirány északnyugati, azaz keletről nyugatra haladva nagyobb eséllyel fog szemből fújni a szél; a déli part nagy része mind vasúton, mind autóval egyszerűbben megközelíthető, mint az északi. Mi – teljesen önkényesen – az óramutató járásával ellentétes irány mellett döntöttünk, és négy, körülbelül egyforma, nagyjából 50 km hosszú szakaszra osztottuk a teljes távot, időnként el-elhagyva a Balaton partját.

1. Keleti csücsök – Siófoktól Balatonfüredig

Siófokról indítjuk tehát a 206 kilométeres tókört. A déli part fővárosa rögtön egy strandolással csábítana, de mi inkább a főtéren kezdjük a túrát. A csinos kis teret a közepére állított víztorony uralja, és számtalan kávézó, fagyizó, étterem csalogatja az éhes vagy szomjas turistát. Mi inkább felmentünk a funkcióját vesztett, de gyönyörű építmény tetejére, ahonnan szemügyre vehettük aznapi túránk helyszínét, a Balaton keleti medencéjét. A kilátószintnél feljebb is van élet a toronyban: a kávézó mellett a legfelső szintet is érdemes meglátogatni, amely körbeforogva nyújt 360 fokos panorámát.

Siófoki víztorony. A város jelképévé vált építményt 2012-ben újították fel.

Keleti irányba indulva hamar elérjük a tó legkeletibb pontját Balatonvilágos és Balatonakarattya határában. Ezzel be is lépünk egyrészt Veszprém megyébe, másrészt a balatoni vörös homokkő birodalmába. A Balaton-felvidék jellegzetes kőzete majdnem egészen Badacsonyig kíséri utunkat. A jól megmunkálható kőzetet már a rómaiak is előszeretettel használták építőanyagként, majd évszázadokon át épültek belőle templomok, utak, bástyák, lakóházak, présházak. Balatonalmádi mintegy 6 kilométeres tanösvényét is a vörös homokkőről nevezték el.

Az „Óvári-messzelátó”, amely Balatonalmádi szőlőhegyén található

Akinek kedve tartja, Balatonalmádinál elhagyhatja egy kis időre a partot. Felsőörs felé ugyan le kell küzdeni egy kis szintkülönbséget, de a falu központjában álló prépostsági templom megéri a mászást. A templom a 13. század első felében épült román stílusban, és ma is őrzi Árpád-kori jellegét. Innen Lovas irányába érdemes továbbindulni, majd Paloznakon és Csopakon át, szőlők, présházak, pincék, és persze nyaralók között érjük el Balatonfüredet. Ha szeretnénk kikerülni a part menti nyüzsgést, egészen Aszófőig folytathatjuk utunkat, magunk mögött hagyva Füredet.

Térkép: Bagaméri Gergely

Mi azonban inkább a parton maradunk – a világért sem hagynánk ki például a rendezett csopaki strandot vagy éppen a Füred előtt mindig a 71-es út mellett kérődző szürkemarha-gulyát Így érjük el az északi part legnagyobb települését, többek között az Anna-bálról, a szívkórházról vagy a Tagore sétányról ismert Balatonfüredet. A csodás vízparti allén folyamatos a nyüzsgés, nyáron szinte biztosan valamilyen eseménybe botlunk – egyébként is szép számmal találkozhatunk különféle fesztiválokkal, eseményekkel a tó körül. Ha szeretnénk megpihenni az első szakasz után, kedvünkre válogathatunk a lehetőségek között: a Koloska-völgy ideális kiránduló- és piknikezőhely, a Lóczy-barlang a hegy gyomrának, míg a Bodorka Balatoni Vízivilág Látogatóközpont a tó mélyének megismerésére csábít, a szívkórház előtti téren pedig a füredi savanyúvizet kóstolhatjuk meg.

2. A Balaton-felvidék lankái – Füredtől Szigligetig

Belső-tó, háttérben a tihanyi apátsággal

Balatonfüredet elhagyva szinte rögtön döntenünk kell, hogy betérünk-e Tihanyba – a balatoni körútról kerékpárút vezet a félsziget szívébe (levendulavirágzás idején ne hagyjuk ki a „szüretet” – az út menti levendulamezőn bárki szedhet magának egy csokorral). Mi vállaltuk a néhány pluszkilométert és az ezzel járó kevés szintet – egy egész napot is el lehet akár tölteni itt. A félsziget tulajdonképpen egy hatalmas geológiai múzeum. Nem is olyan régen, néhány millió évvel ezelőtt, az egész félsziget gyakorlatilag egy tűzhányó volt; az egykori vulkáni működés emlékét őrzi a mintegy 150 gejziritkúp is. A Levendula Házban mindent megtudhatunk erről az illatos növényről, a Belső-tó a horgászokat hívogatja, de kikerülhetetlen a félszigetet uraló bencés apátság is, amely több mint 950 éve magasodik sziklaszilárdan a Balaton fölé.

Azonban még sok van hátra a második szakaszból, ezért ideje felkerekedni. A következő megállóhelyünk Örvényesen a vízimalom ódon épületénél van, ahol az idős molnár miatt érdemes megállni, és ha már itt vagyunk, a szomszédos Huszár vendéglőben ehetünk egy kerékpárosmenüt, és lepecsételtethetjük Balatoni Bringakör Bizonyítványukat is.

Szentháromság-kápolna a Rókarántó dombján, mögötte a Badacsony uralja a tájat

Az egykori zánkai úttörőtábor bejáratánál a gyerekkel tekerők valószínűleg azonnal megállnak majd a haditechnikai parkban ácsorgó tankok és harci helikopterek láttán. Zánkára érve nagy dilemma elé kerülünk: folytassuk az utat a parton, avagy kerüljünk egy kicsit a Káli-medence felé. Vállalva elfogultságunkat, a partot magunk mögött hagyva, Magyarország egyik legszebb kistája felé vettük az irányt – de erről egy külön cikk szól. A Balatonhoz Révfülöpnél, Ábrahámhegynél és Badacsonynál is visszatérhetünk. Itt már a tanúhegyek uralják a tájat – a Badacsony, a Szent György-hegy, a szigligeti Várhegy, kicsit távolabb a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc emlékeztetnek a heves vulkáni működésre.

A Badacsonyi borvidék is ezeknek a hegyeknek köszönheti létét: a napsütésnek kitett lejtők, a főként bazalt és bazalttufa alkotta talaj már a római korban virágzó szőlőkultúrát eredményezett. Badacsonytomajtól a kerékpárút egészen Tördemicig az úgynevezett Római úton halad, előbb hétvégi házak, majd egyre inkább szőlőültetvények és présházak között – lehetetlen nem megállni egy jó rizlingfröccsre. Szigligeten zárjuk túránk második szakaszát. Az egykor IV. Béla király tulajdonában álló vár sorsát egy villámcsapás pecsételte meg a 17. század végén.

Térkép: Bagaméri Gergely

3. Suhanás a nyugati medence körül – Szigligettől Fonyódig

Talán ez egyik legszebb szakaszhoz értünk a harmadik napra: a Keszthelyi-hegység lábaitól Fonyód kikötőjéig haladva egyre többször kerülnek látómezőnkbe a tó fölé magasodó tanúhegyek. Balatonedericsen a családdal bringázók készüljenek egy újabb „kötelező pihenőre”: a gyerkőcöknek nagy élményt jelenthet egy vizit az Afrika Múzeumban. A Csodabogyós-barlangot is a közelben találjuk – rossz idő esetén, netán ha nyáron egy kis hűvösre (és kalandra) vágyunk, megcsodálhatjuk a föld alatti Függőkertet, a Szülőlyukat vagy a Meseországot, szigorúan barlangászoverallban, négykézláb vagy hason csúszva, szakképzett barlangi túravezetőket követve. Ez egyben persze azt is jelenti, hogy előre be kell jelentkezni a három barlangtúra valamelyikére.

Balatongyörökön a golfpálya mellett érdemes megállni, hogy egy pillantást vessünk a tóra: lélegzetelállító panorámában lehet részünk. Vonyarcvashegyen az új, part menti kerékpárút lett a kedvencünk, hiszen a víz mellett ötletes pihenőhelyeken fújhatjuk ki magunkat, este pedig napelemes lámpák világítják meg utunkat. Gyenesdiáson gyönyörű strandot találtunk, jó nagy játszótérrel – csalásoknak ideális választás lehet egy pihenőre.

Keszthely, Balaton-part

A játszótér Keszthelyen, a kikötő melletti sétányon is adja magát, a szülők pedig a Borbás Vince sétány árnyat adó fái alatt pihenhetnek meg kicsit. Nem mehetünk el szó nélkül a helyi látnivalók mellett sem: a Festetics-kastély klasszikus turistalátványosságnak számít, míg a családosoknak a vasútmodell-kiállítást és a vadászati gyűjteményt ajánljuk.

Balatonfenyvesi kisvasút

A bringaúton továbbhaladva a Balaton legcsendesebb sarkára érkezünk: a délnyugati csücsök szemmel láthatóan a tó perifériáját jelenti. Látnivalóból ugyan az eddigieknél talán kevesebb van, cserébe viszont érezhetően nyugodtabb itt az élet, mint bárhol máshol a parton. A balatonfenyvesi kisvasúton azért érdemes utazni egyet; sajnos már csak Somogyszentpálra juthatunk el az 50-60 éves szerelvényekkel, keresztülutazva a Fekete István regényeiből ismert Nagy-berek megmaradt részein.

Térkép: Bagaméri Gergely

4. Déli pihenő Somogyországban – Fonyódtól Siófokig

A balatonboglári Gömbkilátó

Az utolsó szakasz Fonyódtól Siófokig vezet a déli parton. Míg az eddigi szakaszokon találkozhattunk egy-két kisebb emelkedővel, itt legfeljebb a szél nehezítheti a táv legyűrését. Sokak szerint a déli part egyetlen előnye az, hogy jól látható az északi – természetesen ez nem igaz, itt is találni érdekességeket, látnivalókat, bár kisebb számban, mint a túlparton. Elsőként Balatonbogláron érdemes megállni egy kicsit – csak előbb fel kell tekerni a településen található dombra, ahol egy érdekes struktúrájú kilátó kelleti magát. A boglári Gömbkilátó előéletét valószínűleg kevesen ismerik: a budapesti Városligetből került ide, ahol az 1963-as Budapesti Nemzetközi Vásár idegenforgalmi pavilonjaként funkcionált. A Xantus János nevét viselő szerkezetbe korábban panorámapresszót is terveztek, valamint beüvegezése is felmerült – de talán nem baj, hogy a tervekből nem lett semmi. Így is megéri megmászni a mindössze 165 méter magas Vár-dombot. Innen csendes, kis forgalmú utak csábítanak rövid kitérőre a somogyi dombok felé – szinte bármelyik déli parti településről tehetünk egy túrát az egyik észak–déli irányú völgyet követve.

Érdemes meg-megállni a parton, visszatekinteni az északi partra, a Balaton-felvidék szelíd lankáira, a tanúhegyek mogorva tömbjeire a csillogó vízfelszín túloldalán. Emellett számos strand, szabadstrand kelleti magát errefelé; Balatonföldváron a kikötő és a vasútállomás rendezett környéke hívogat egy kis pihenőre árnyas fáival.

Szoborpár a fonyódi kikötőnél

Siófokról a Sió mentén kerékpárút vezet a szomszédos Siójutig, ahonnan akár Balatonszabadi, akár Ságvár felé visszatérhetünk a Balatonhoz. A Sió csatornáról nehezen tudtuk elképzelni, hogy hajózható – pedig nem egy balatoni hajó a Duna felől került a tóra. Az viszont szemmel látható volt, hogy a kócsagok, a gólyák (és a horgászok is) kedvelik a vízfolyást.

Térkép: Bagaméri Gergely

Őslevendulás a tihanyi Csúcs-hegyen

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. júniusi számában.