Egy friss kutatás szerint a kis jégkorszak vége, azaz körülbelül 1850 óta mintegy 1200 gleccsertó keletkezett a svájci Alpokban, ebből 180 darab 2006 és 2016 között jött létre, ami évi átlag 10 új tó születését jelenti. A gleccserek olvadásának folyamata tehát látványosan felgyorsult.
A svájci szövetségi Víztudományi és Technológiai Intézet (Eawag) először készítette el a kis jégkorszak vége, azaz a 19. század közepe óta keletkezett gleccsertavak listáját, ehhez elemezték a feljegyzéseket a 19. század közepéig visszamenőleg, valamint analizálták a 20. század közepe óta készült légi felvételeket is – adta hírül az MTI.
A vízfelület 2006 és 2016 között 15 hektárral nőtt évente, ami látványosan igazolja, hogy klímaváltozás zajlik az Alpokban – jelentette az intézet a több évig tartó kutatás eredményeit hírül adva 2021. július 19-én, hétfőn.
A modern korban 1850 körül érték el legnagyobb kiterjedésüket az Alpok gleccserei. 1850 és 2016 között a gleccsertavak területe évente átlagosan 4 hektárral nőtt – jellemezte a folyamatot a jelentés társszerzője, a posztdoktori idejét töltő Nico Mölg, hozzátéve, hogy 2006 és 2016 között ez a tendencia erős növekedésnek indult.
A Pizol-hegy elolvadt gleccseréből visszamaradt tavacskánál harmonikázik egy férfi az északkelet-svájci Mels közelében 2019-ben – Fotó: MTI/EPA/KEYSTONE/Gian Ehrenzeller
Ebben az időszakban, azaz a vizsgált csaknem 170 éves időintervallumnak az utolsó 10 évében keletkezett ugyanis a ma is létező tavaknak csaknem az ötöde. A vízfelület növekedése pedig a teljes időszakra átlagosan jellemző évi 4 hektárhoz képest ebben az évtizedben csaknem a négyszeresére nőtt tehát.
A gleccsertavak listáján 1200 tó szerepel, ám ezek közül 187-et a gleccserek szállította üledék az idők során fel is töltött. 2016-ban az összes meglévő gleccsertó területe körülbelül 620 hektár volt.
A projekt vezetője, Daniel Odermatt elmondása szerint a gleccsertavak magas száma és a tavak képződésének felgyorsulása is meglepte őket a kutatás során.
A publikáció ide kattintva olvasható.
