Ez indokolta az Európai Unió északi-sarkvidéki fellépéséhez vezérfonalat adó új szakpolitika elkészítését, amelynek fókuszában az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és a nemzetközi együttműködés áll.
Az utóbbi években egyre jelentősebbé vált az Északi-sarkvidék éghajlatváltozásban játszott szerepe, amelynek messzire ható következményei vannak, mivel a régió a Föld éghajlatának, így egyben az európai időjárási rendszernek a szabályozójaként működik – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.
Az elmúlt évtizedekben az Északi-sarkvidék felmelegedése szinte elérte a globális átlag kétszeresét.
Ugyanakkor az Északi-sarkvidék éghajlatának változása egyre élénkebb gazdasági tevékenységet vonz a régióba. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az EB alelnöke és az Európai Bizottság az Északi-sarkvidékhez kapcsolódó kihívásokra reagálva integrált válaszlépéseket vázolt fel, melyek tükrözik a kutatás, a tudományok és az innováció különleges fontosságát.
.jpg)
Elkerülhetetlen változások kapujában – Fotó: maxpixel.net
Federica Mogherini a szakpolitika megszületése kapcsán kiemelte: „A biztonságos, fenntartható és prosperáló Északi-sarkvidék nem csak az ott élő 4 millió ember, az Európai Unió és az egész világ javát szolgálja. A régió mindannyiunk számára hatalmas környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági jelentőséggel bír. A ma megtett lépések rávilágítanak a régió, annak országai és lakosai iránti elkötelezettségünkre, és azon szándékunkra, hogy a régió az építő jellegű nemzetközi együttműködés példája maradjon.”
Ezért a szakpolitika szellemében az EU 39 olyan új fellépéssel fokozza a régióban kifejtett tevékenységét és erősíti meg elkötelezettségét, amelyek fókuszában az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés és a nemzetközi együttműködés áll.
A javasolt lépéseket most az uniós tagállamok is megvitatják a tanácsban és az Európai Parlamentben.
