A kutatók azt találták, hogy noha már a szárazságok hatását vizsgáló kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatok azokat lényegesen felülmúlják – írja a magyarmezogazdasag.hu.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban kifejtik, hogy az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult, mivel a klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, vagy terepkísérleteket végeznek. Mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. Az ÖK kutatói az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Arra jutottak, hogy
a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak.
Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés, és a levegő is szárazabb.
Az aszályok mezőgazdasági és ökológiai hatása is jelentős – Fotó: Pixabay
„Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Magyarországon a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de ugyanannyi csapadék kevesebb, ám intenzívebb esőzések formájában esik le”
– mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: fontos, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit.
