A vörös vércse hazánk kistestű gyakori ragadozó madara. Szinére utaló magyar nevét a hím madarak vöröses hátáról kapta. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának tagjai a tolna vármegyei Pacsmagi-tavak Natura 2000 gyepein figyeltek meg egy szép hím madarat.

A vörös vércse (Falco tinnunculus) élőhelye a nyílt facsoportokkal tarkított rétek, legelők és agrártájak, de megtűri az ember közelségét is. Fő tápláléka elsősorban a kisebb rágcsálók, amit a melegebb időszakban jelentősen kiegészítenek a talajlakó és repülő rovarok, amelyeket képes a levegőben is elkapni. A rendelkezésre álló táplálékforrástól függően 2-5 fiókát nevel. Fészket nem tud építeni, ezért tojásait különböző varjúfélék tavalyi, vagy az évi fészkébe rakja. Leggyakrabban a szarka, vagy a dolmányos varjú elhagyott fészkét keresi. Télen állományainak nagyobb része elvonul, de a hím madarak rendszeresen itthon maradnak. Élőhelyén az intenzív mezőgazdálkodás változásaira érzékenyen reagál, a vegyszermentes gyepgazdálkodás segítheti védelmét. A vörös vércse 1906-óta védett madarunk, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

Fotó: Kováts László

Szöveg: Kováts László

A cikk borítóképét készítette: Marsó Vilmos (A vörös vadász)