Egy új kutatásban felmérték, pontosan milyen mértékű a növényvilágban az állati beporzás.
A National Science Review folyóiratban tette közzé egy kínai-amerikai kutatócsoport annak a felmérésnek az eredményét, amelyben a beporzás módszereit vizsgálták. A feladat talán könnyűnek tűnik, de érdemes belegondolni, hány olyan növényfaj van, amelynek a virágzását se nagyon tudjuk megfigyelni, mert például éjszaka nyílik, vagy épp olyan helyszínen nő, ahova nem minden nap jutunk el, például a dzsungelek fáinak lombkoronái közt. Különösen a trópusokon rengeteg olyan növény van, ami e, számunkra elérhetetlen helyen virágzik: a fákra felfutók, az epifitonok (a fákon élő fajok, mint pl. a broméliák vagy számos orchidea). Növényfajok ezrei, sőt, tízezrei élhetnek olyan életmódot, ami a megfigyelésüket szinte lehetetlenné teszi. Azonban a jelen korunk hatalmas rovarveszteségei kapcsán felmerül: ennek vajon a növények mekkora részére lehet végzetes hatása?
