Sőt: a légkörbe kerülő metán mennyiségének csökkentése gyorsabban hozhat eredményt a globális felmelegedés elleni küzdelemben, mint a szén-dioxid elleni lépések – írta meg a Fidelity International befektetési szolgáltató tanulmányára hivatkozva a Magyar Nemzet.
Az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás két fő forrása az állattenyésztés, valamint a kőolaj- és földgáztermelés – előbbi a globális metánkibocsátás harmadáért, míg az utóbbi az ötödéért felel – idézi a Magyar Nemzetet az MTI.
Az állattenyésztésben egyebek közt speciális takarmányozással, sőt tehénmaszkkal is kísérleteznek a szakemberek a metánkibocsátás csökkentésére. Az Egyesült Királyságban működő Zelp agrotechnológiai startup egy olyan szarvasmarhamaszkot fejlesztett, amely az állat böfögése metántartalmának felét képes semlegesíteni, a svájci Mootral fokhagyma- és citruskivonatot tartalmazó takarmánykiegészítőjével pedig akár 38 százalékkal csökkenthető a szarvasmarha metánkibocsátása.
Egy nemrég elvégzett kutatás alapján a szarvasmarha-takarmányhoz adagolt kis mennyiségű tengeri hínár akár a káros gáz kibocsátásának 82 százalékos csökkenéséhez is vezethet.
A kereskedelmi felhasználáshoz legközelebb álló termékek egyike a dán DSM multinacionális vállalat táplálékkiegészítője, a Bovaer, amelynek alkalmazásával mintegy 30 százalékkal csökkenhet a metánkibocsátás.
A Fidelity szerint egyre több jel utal arra, hogy a fejlett országokban már nem nő tovább az egy főre jutó húsfogyasztás, ugyanakkor a fejlődő országokban nem ez a helyzet.
