A vadmacska az egyik legtitokzatosabb életmódú emlős hazánkban. Félénk természete, rejtőzködő életmódja miatt ritkán kerül szem elé. A természetvédelmi terepmunka során sok-sok év alatt is csak egy gyors villanás, amit láthatunk belőle. Esetleg a szaporodási időszakban kóborló kandúrok közül egy-egy szerencsétlenül járt, elütött példány kerül kézre.
Leginkább a kivadult, vagy kalandozó házi macskákat pillantjuk meg helyettük, melyek nappal is előszeretettel járnak a természetben. Igazgatóságunk nemrég kapcsolódott be egy nemzetközi kutatásba (MammalWeb), melynek keretében több területen is, kihelyezett kameracsapdákkal gyűjtjük az adatokat az adott élőhely emlőseiről. A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet szívébe is került egy ilyen kameracsapda, mely hónapok óta készíti az előtte elhaladó állatokról a felvételeket. Sorra került már gímszarvas, őz, vaddisznó, róka, nyest, borz, mókus, házi macska. A júniusi kameraellenőrzés viszont meghozta az áhított eredményt. Egy májusi éjszakán vadmacska sétált el a kamera előtt. Természetesen genetikai vizsgálat nélkül (házi macskával való hibridizáció miatt) nem lehet 100 százalékosan kijelenteni, de a képeken jól látszó jellegzetes farokmintázat alapján az állat vadmacskának határozható.
Szöveg és fotó: Völgyi Sándor
