A koronavírus fordulópontot hozhat az illegális állatkereskedelem ellen folytatott küzdelemben
2020.03.11.A vadállatok adásvételének is teret adó vuhani piaccal összefüggésbe hozott, mára világszerte 100 ezer fertőzést okozó vírus hatására gyökeresen megváltozhat az ázsiai kormányzatok viszonya a térségben számos faj fennmaradását veszélyeztető állatkereskedelemmel szemben.
A koronavírus eredetének felderítésével foglalkozó kutatásokban többé-kevésbé megalapozottan több állatfaj neve is felmerült mint lehetséges köztes hordozó: a denevérek mellett például az illegális kereskedelem miatt fokozottan veszélyeztetett tobzoskáké is.
Az elmúlt hetek fejleményei rávilágítottak: a vadállatok kereskedelmének korlátozásához az emberiségnek nem csak a természet egyensúlyához fűződő közvetett érdeke fűződik, potenciális egészségügyi kockázatokat is jelent.
A kínai kormány ezt felismerve betiltotta a vadállatok élelmezési célú vadászatát, szállítását, kereskedelmét és vásárlását.
A természetvédelmi szervezetek üdvözölték a döntést, ugyanakkor a Wildlife Conservation Society arra figyelmeztetett, hogy a hagyományos gyógyászatból eredő kereslet miatt Kínában messze nem csak az élelmezési célú állatkereskedelem jelent problémát.
Tobzoskák és kígyók egy ázsiai piacon – Fotó: Dan Bennett/Wikimedia Commons
A FÉLELEM NYITHAT UTAT AZ ÖSSZEFOGÁSNAK
Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében (ASEAN) régóta napirenden van az országokon átívelő illegális állatkereskedelmi útvonalak felszámolása, az ezzel kapcsolatos együttműködés azonban ez idáig rendre megbukott valamelyik tagállam ellenállásán.
A koronavírussal kapcsolatos tapasztalatok elősegíthetik, hogy a Délkelet-Ázsiából származó, Kína piacain kikötő veszélyeztetett állatok helyzete a szükséges tiltásokkal és a helyiek számára nyújtott alternatív megélhetési források biztosításával rendezésre kerüljön.
Erre például alkalmat biztosíthat az a biológiai sokféleséggel foglalkozó konferencia, amelyre már a hónap folyamán sor kerül Kuala Lumpurban.
Ugyanakkor a Mongabay oldalán megjelent elemzés azt is felidézi, hogy a köztes vírushordozóként azonosított fajok korábban nem feltétlenül számolhattak a zavarás megszűnésével, sőt. 2002-ben a SARS-szal kapcsolatba hozott cibetmacskák tömegeit mészárolták le.
