A körkörös gazdaságra való átállás új kapcsolatokat, új üzletet, így bevételt is jelenthet a kis- és középvállalkozások számára – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Otthon is Műhely című beszélgetésében.
Míg a hagyományos lineáris gazdasági modell egyszeri fogyasztással számol, a körkörös gazdaság lényege, hogy a termékek élettartama a lehető leghosszabb legyen, méghozzá az egész termelési folyamat újrastrukturálásával – idézte Tanka Eszter meghatározását a Portfolio.
Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Zöld gazdaság osztályának vezetője a beszélgetés során kiemelte: a kis- és középvállalkozásoknak is érdemes lépniük, több okból kifolyólag is.
Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
A körforgásos gazdálkodásra való átállás bevételt is jelenthet, aki pedig most nem lép, lemaradhat, versenyhátrányra tehet szert.
Zombory Csilla, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. minőség és környezetirányítási vezetője is aláhúzta, hogy érdemes kis lépésekben változtatni. A SPAR is fokozatosan változtat, így az újdonságok nem érik sokként a vásárlót, vagyis a cég nem veszít vevőket, sőt, bevonja őket is a folyamatba. Mint fogalmazott,
a vásárlás során a vásárlóé a döntés, de a gyártóknál választási preferenciává kell hogy váljon a környezetvédelem, hogy azért válasszák az ő termékeiket, mert van ennek egy hozzáadott értéke, és az újrahasznosítás érték a vásárlónak, érték mindenkinek.
Dr. Wégner Krisztina környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő hangsúlyozta: „a szokásokat meg lehet változtatni.” A körkörös gazdaság egy sokszereplős, többszörösen összetett rendszer, ami akkor tud működni, ha mindenki tesz érte: többek között a termékfejlesztők, a gyártók és a fogyasztók is.