Gyakran hallunk a klímaváltozás jelentőségéről, és arról is, hogy milyen módokon befolyásolja életünket, bolygónkat. A növekvő légköri CO2-koncentráció nemcsak az időjárásra, az óceánok áramlásaira és a jégtakaró olvadására van hatással, hanem a növényevő, növényi nedvekkel táplálkozó élőlényekre, például a levéltetvekre is.

Egyre több tanulmány, kutatás készül arról, hogy a növekvő CO2-koncentráció hogyan hat a növény-levéltetű kapcsolatra.

A tetvek mintegy 280 millió éve jelentek meg a földön, a virágos növények elterjedésével fajszámuk is, egyedszámuk is egyre nőtt. Jelenleg több mint 4000 fajuk ismert. Lágy testű növényi nedvekkel táplálkozó rovarok, nyáluk a növény számára toxikus. Polifág kártevők, számos gazdanövény biztosít megélhetést számukra.

Méretük 1-2 mm, szűznemzéssel szaporodnak, több nemzedékük van, az egyedek jelentős része nőstény, így az egyedszám igen gyorsan nő. A téli időszakot a peték vészelik át. Szárnyas és szárnyatlan alakok is megtalálhatók a populációban. Ez a jelenség összefüggésben van azzal, hogy abban az esetben, ha a tápnövény tápértéke romlik, a kártevő „elhasználja”, akkor megjelennek olyan egyedek is, amelyeknek szárnyuk van, így a rovar képes lesz távolabbi helyváltoztatásra, amellyel más értékes tápnövényeket tud felkeresni. A fiatal lárvákból egy-két hét alatt szaporodóképes rovar fejlődik, ennek sebességét jelentősen befolyásolja a hőmérséklet.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Az emberi tevékenység következtében (ipari tevékenység, fosszilis energiaforrások égetése), természetes eredetű (vulkánok) és a természetből (légzés) a légkörbe jutó szén-dioxid hatását talán nem kell hosszasan magyarázni, ezt már sok fórumon lehetett hallani, olvasni. Az elmúlt években a föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, a 2016-os év az eddigi egyik legmelegebb volt, és ez a folyamat a rovarpopulációkra is hatással van.

A felmelegedés következtében a tél enyhe, így a rovarok eleve kedvező helyzetből indulnak ősszel, jelentős számban telelnek át.

A növények élettani változásokkal reagálnak a magasabb hőmérsékletre, ez pedig a védekezésért felelős hormonok egyensúlyának megváltozását okozza. Így a növények a tetvekkel szemben kevésbé ellenállóvá válnak. A levelekben a szalicilsav (számos stresszfaktor hatását képes csökkenteni a növényekben) koncentrációja is lecsökken, így a mikroorganizmusokkal szemben mutatott védekezőképesség is gyengébb. Ez azért is jelentős, mert a levéltetvek nemcsak a növényi nedvek szívogatásával okoznak kárt, hanem jelentős szerepük van vírusbetegségek közvetítésében is.

Szintén a magas hőmérséklet hatása, hogy a növény gázcserenyílásai (sztómái) bezáródnak. Ez a növény levelének hőmérsékletét tovább növeli, kiváló életfeltételeket és szaporodási lehetőséget biztosítva így a tetveknek.

A szén-dioxid-tartalom emelkedése a növény kémiai összetételére is hatással van, emelkedik a keményítőtartalom, és csökken a fehérje. A rovarok előnyben részesítik azokat a leveleket/növényeket, amelyek széntartalma magasabb, nitrogéntartalma alacsonyabb.

A cikk a magyarmezogazdasag.hu-n olvasható tovább.