A kisebb gazdálkodókat védi az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoktól az EP új szabálya
2019.07.23.Az élelmiszer-ellátási lánc legsérülékenyebb szereplői a kisvállalkozók és a gazdálkodók. A Parlament a védelmük érdekében új szabályokról szavazott.
Igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok minden szektorban előfordulnak, de különösen problematikusak az élelmiszer-ellátási láncnál, mivel a mezőgazdaság szereplői túlzott gazdasági nyomásnak vannak kitéve.
Március 12-én, kedden, a képviselők új uniós irányelvről szavaztak, amelynek célja, hogy igazságosabb bánásmódot biztosítson a gazdálkodóknak és a mezőgazdasági kis- és középvállalkozóknak.
Ők ugyanis az élelmiszer-ellátási lánc legsérülékenyebb szereplői, az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatoknak köszönhetően, amelyet nagyobb partnereik, a szupermarketek vagy más kiskereskedők alkalmaznak. A kisebb szolgáltatók sokszor nincsenek megfelelő alkupozícióban a nagyobb partnerekkel való tárgyalások során, illetve nincsenek más alternatív vásárlóik, így ki vannak szolgáltatva a nagyobb kereskedőknek.
-
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok a vállalkozások közötti olyan gyakorlatok, amelyek eltérnek a helyes kereskedelmi magatartástól, és ellentmondanak a jóhiszeműség és tisztesség elvének.
-
Ezeket általában egyoldalúan alkalmazza az egyik kereskedelmi partner egy másik kereskedelmi partnerrel szemben.
-
A szerződéses kapcsolatok bármely szintjén előfordulhatnak: a tárgyalások során, a szerződés érvényesítése közben vagy a szerződés utáni fázisban is.
Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatása
Az igazságtalan kereskedelmi gyakorlatok hatásai lehetnek többek között:
- veszélybe sodorhatják a kisebb élelmiszer-ellátók létét,
- elriaszthatják a kisebb vállalkozókat attól, hogy új termékekbe és technológiákba fektessenek, vagy új piacok felé nyissanak,
- a gyengébb üzleti partnerek váratlan kiadásokra, vagy a vártnál kevesebb jövedelemre számíthatnak,
- túltermeléshez vezethet és felesleges élelmiszer-hulladék keletkezhet általa.
Mi változik az új szabályoknak köszönhetően?
Az új szabályok minimum követelményeket fogalmaznak meg, amelyekkel bizonyos igazságtalan kereskedelmi gyakorlatokat igyekeznek megakadályozni. Ez az élelmiszer-ellátási lánc minden olyan szereplőjére vonatkozik, amelynek forgalma 350 millió euró alatt van, ideértve a termelőket, a szövetkezeteket, vagy a kiskereskedőket. A szabályok az EU-n kívüli ellátókra is vonatkoznak.
A szabályok tiltják:
- kései fizetéseket a romlandó élelmiszerek esetén,
- utolsó pillanatban történő lemondásokat,
- a szerződések utólagos vagy egyoldalú módosítását,
- arra kötelezni a szállítót, hogy az elpazarolt termékek után is fizessen,
- az írott szerződések visszautasítását.
Más gyakorlatokat, mint például az el nem adott termékek visszaszállítását a termelőhöz, csak akkor engedélyeznek, ha arról mindkét fél előre megegyezett.
88%A válaszadók 88 %-a gondolta úgy, hogy a gazdálkodók szerepének megerősítése az élelmiszer-ellátási láncban rendkívül fontos. (Forrás: Eurobarometer, 2018.)
A tagállamoknak ki kell jelölnie egy helyi hatóságot, amely az új szabályok bevezetéséért felel, és amely alkalmas arra, hogy a visszaélések esetén nyomozást folytasson le és büntetéseket szabjon ki.
-
11 millió gazdaság
-
300 ezer feldolgozó
-
2,8 millió szállító és kiskereskedő
-
500 millió fogyasztó
