A Körös-Maros Nemzeti Park tájain a legtöbb gólyafészekből már kirepültek a fiókák. A párok átlagosan három utódot nevelnek.

Kígyós-Ugrai Tájegységen belül a Kígyósi-pusztán idén kiemelkedő sikerrel költenek a gólyák: jóval több pár rakott fészket és több fiókát nevelnek, mint az elmúlt években. A költés nagyon széthúzódott, kéthónapos különbségek is vannak. Az egyik fészekben már repülősek a fiókák, a másikban még éppen csak kibújtak a tojásból. Összesen 117 pár rakott fészket, a fiókák száma 260. A fészekaljak általában 3-4 fiókásak, de elvétve ötfiókásat is lehet találni.

Kis-Sárréten 13 településen végeztük el a gólyafészkek felmérését. Összesen 60 költőpárt találtunk. Öt párnál sikertelen volt a költés, az 55 sikeresen költő gólyapár összesen 165 fiókát nevel, ez átlagosan három utódot jelent. A legtöbb fészekből július második felében repülnek ki a fiókák.

Cserebökény térségében összesen 52 fehérgólya-fészek és további 22 üres, vagy fészekalappal ellátott fészektartó található. Az idén az ellenőrzött fészkekben 28 gólyapár költött sikeresen, további 15-nél meghiúsult a költés, 9 helyen pedig lakatlan maradt a fészek. Idén Cserebökény térségében egy fészekben sem nőtt fel 5 fióka. Jellemző volt a 3-4 fióka, de két 2 fiókás és egy 1 fiókás fészekalj is előfordult. A fehér gólyák tojásrakási és kisfiókás időszakában aszályos időjárás volt, ezért kevesebb fióka felnevelését vállalták, vagy költésbe sem kezdtek. A fiókák nagy része július 10-től repült ki, de a vizsgált területen 7 fészekben 2-3 héttel fiatalabb fiókákat találtunk. Idén jellemző volt az időszakos fészekfoglalás, vagy fészekkezdemények építése.

Csanádi puszták környékén mintegy 50 pár költött. A legtöbb (15 pár) Csanádpalotán, de szép számban vannak Tótkomlóson és Pitvaroson is, ahol az utóbbi években erősödött meg az állomány. Itt két olyan fészekben is költenek, amely a korábbi években üres volt. Vannak párok, amelyek sajnos eltűntek. Az idei év nagyon felemás a gólyáknál is. Most van ugyan a táplálék, de a költés kezdetekor nem volt víz, s mivel a gólyák táplálékának zömét a vízi gerinces és gerinctelen fajok teszik ki, így nehezen tudtak élelmet szerezni. Ezért eleve kevesebb tojást raktak, kevesebb fióka kelt ki, utána pedig a viharos időjárás okozott károkat a fészkekben. Ebből következett, hogy sok a fiókát nem nevelő pár, minden településen van olyan fészek, ahol gólyapár van ugyan, de fióka egyáltalán nincs. A sikeres pároknál az átlag 3 fióka. Sok a kétfiókás, de ez alig fedezi a reprodukciót, mivel a vonulásnál komoly veszteségeket szenved el az állomány. Nagyon kevés a négyfiókás fészek, ami máskor szinte általánosnak tekinthető a Csanádi pusztákon. Eddig mindössze egyetlen ötfiókás fészket találtunk. Mivel most már megkezdődtek a kaszálások, aratások, így a gólyák is könnyebben tudnak táplálékhoz jutni, rágcsálókat fogni.

A KMNPI Dévaványai Tájegységén 7 településen ellenőriztük a gólyafészkelést: Ecsegfalván, Dévaványán, Körösladányban, Szeghalmon, Kertészszigeten, Füzesgyarmaton és Bucsán. A legtöbb, 52 fészek, Füzesgyarmaton van, melyekből 23-ban volt költés és 59 fióka nevelkedett fel. Szeghalmon az 50 fészekből 15-ben volt aktív költés, 45 fióka nevelkedett. Körösladányban 26 fészkelőhely van, ebből 12-t foglaltak el idén, összesen 35 fióka nevelkedik. Bucsán a 16 fészekből 9-et foglaltak el, ebben 26 fióka cseperedik. Dévaványán a 16 fészekhelyből 8-ban van költés, 23 fióka nevelkedik. Ecsegfalván 3 fészekhelyből 1-ben van költés, ott 2 fióka nevelkedik, Kertészszigeten 1 fészektartó van, azt el is foglalták, ott 3 fióka cseperedik. Vannak olyan fészkek, amelyekből viszonylag korán, már július közepén kirepültek a fiókák, s akadnak olyanok is, ahol még éppen csak kibújtak a tojásból.

A szüleik testméretét megközelítő, idősebb fiókákat elsősorban csőrük és lábuk színe alapján lehet megkülönböztetni a felnőtt madaraktól: míg az idős madarak csőre és lába piros, addig a fiókáké barnás-fekete.

A cikk borítóképét készítette: Szuromi Tibor (Tavaszi alkonyon)

Fotó: Őze Péter