A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent új tanulmány arról számolt be, hogy a levegőben lévő vízcseppek és a levegőmolekulák között egy erős elektromos tér képződik, ami egy eddig ismeretlen mechanizmus révén képes hidroxidot létrehozni. Ez a későbbiekben fontos lehet a légkör védelme érdekében tett intézkedések kidolgozásakor.
A Lyon Egyetem csapata különböző mintákon tesztelte a hidroxid koncentrációját. Némelyikben levegő és víz volt, mások kizárólag vizet tartalmaztak. Ezeket a fiolákat különböző körülmények közé helyezték azzal a céllal, hogy kiderítsék, milyen feltételek kedveznek inkább a hidroxid keletkezésének. A tudósok a hidroxid jelenlétét egy olyan molekulával mutatták ki, amely fluoreszkál, amikor ezzel az anyaggal érintkezik.
A csapat a Stanford Egyetemen végzett kutatás eredményeiből indult ki, amely arról számolt be, hogy vízcseppek felületén spontán képződhetnek hidrogén-peroxid molekulák. Az új kísérletek segítettek értelmezni ennek a kutatásnak az eredményeit.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent új tanulmány arról számolt be, hogy a levegőben lévő vízcseppek és a levegőmolekulák között egy erős elektromos tér képződik, ami egy eddig ismeretlen mechanizmus révén képes hidroxidot létrehozni. Ez a későbbiekben fontos lehet a légkör védelme érdekében tett intézkedések kidolgozásakor.
A Lyon Egyetem csapata különböző mintákon tesztelte a hidroxid koncentrációját. Némelyikben levegő és víz volt, mások kizárólag vizet tartalmaztak. Ezeket a fiolákat különböző körülmények közé helyezték azzal a céllal, hogy kiderítsék, milyen feltételek kedveznek inkább a hidroxid keletkezésének. A tudósok a hidroxid jelenlétét egy olyan molekulával mutatták ki, amely fluoreszkál, amikor ezzel az anyaggal érintkezik.
A csapat a Stanford Egyetemen végzett kutatás eredményeiből indult ki, amely arról számolt be, hogy vízcseppek felületén spontán képződhetnek hidrogén-peroxid molekulák. Az új kísérletek segítettek értelmezni ennek a kutatásnak az eredményeit.
Azt tapasztalták, hogy a sötétben nagyobb volt a fluoreszkáló molekulák aktivitása, vagyis ilyenkor több hidroxid keletkezett, mint napfényben. Korábban a kutatók azt feltételezték, hogy a napfény volt a hidroxid-képződés fő mozgatórugója. A modellek fő feltételezése az, hogy a hidroxid a levegőből származik, nem közvetlenül a cseppekben termelődik.
Ez a felfedezés adhat magyarázatot arra is, hogy a légkör hogyan tud megszabadulni az olyan anyagoktól, mint az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok. A hidroxid régóta ismert tulajdonsága, hogy képes reakcióba lépni a légkört szennyező gázokkal, de eddig nem volt tisztázott, hogy ez az anyag pontosan milyen körülmények között keletkezik.
A hidroxid kulcsszereplő számos légköri kémiai folyamatban, mivel olyan reakciókat indít el, amelyek lebontják a levegőben lévő szennyező anyagokat, mint a kén-dioxid és a nitrogén-oxid. Ezen anyagok más módon rendkívül nehezen távolíthatóak el a levegőből
– mondta Christian George, a franciaországi Lyon Egyetem légkörkémikusa, az új tanulmány vezető szerzője. A következő lépés a gondosan megtervezett kísérletek elvégzése a valós légkörben a világ különböző részein.
