A fjordok kicsi területű természeti képződmények, de ugyanakkor hatalmas szén-dioxid megkötési potenciállal bírnak. Ezzel a tulajdonságukkal a bolygó hőszabályozásában is fontos szerepük van, illetve szerepet játszanak a globális szénkörforgásban is.

A fjordok az idő folyamán gleccsereket vájtak ki, amelyeket magas sziklafalak vesznek körül. A fjordok nem csupán a bolygó szépségét mutatják, hanem az óceán felszínének 0,1%-át is kiteszik, miközben az óceánban tárolt szén-dioxid 11-12%-át tárolják. Más szóval, 18 millió tonna szenet képesek tárolni az olyan jégközi időszakok alatt, mint amilyenben most vagyunk, annak ellenére is, hogy a területük igen apró.

A fjordok messze a súlyuk fölött teljesítenek, mivel képesek sok szenet kivonni a légkörből és azt az iszapban tárolni

– mondta Brad Rosenheim, a USF College of Marine Science geológiai oceanográfia professzora.

Hozzátette, hogy a tudósok csak nemrég szereztek tudomást erről, amikor 2015-ben Thomas Bianchi, a Floridai Egyetem óceángeokémikusa és professzora úttörő munkát végzett akkori végzős diákjával. A munkájuk később a Nature Geosciences tanulmányában jelent meg, amely először mutatta meg, hogy a fjordok milyen hatalmas szerepet játszanak a globális szén-dioxid-tárolásban.

Bianchi korszakalkotó tanulmánya után a tengerkutatók még évekig nem tudták megválaszolni a kínzó kérdéseket, amelyek akkor felmerültek. Vajon a fjordok a szén-dioxid-tároló tulajdonsága örökre megmarad, vagy csak átmeneti a képességük? Mi fog történni a következő jégkorszak alatt ezzel a bezárt szénraktárral, amikor a jég visszatérésével és a víz visszahúzódásával ismét oxigénnek lesz kitéve?

A kérdés megválaszolásához annak megértésére lenne szükség, hogy a fjordok üledékeiben lévő szén mennyire reaktív a más óceáni tárolókban, például az óceán közepének alján, a parttól távol eltemetett szénhez képest. A Science című szakfolyóiratban nemrég közzétett munka új ismereteket tár fel a fjordok globális szénciklusban betöltött szerepéről. Ebben a tanulmányban kimutatták, hogy a fjordokban eltemetett szén termikusan labilisabb, mint a globális üledékekben lévő szén. A csapat a világ 25 fjordjából gyűjtött üledékmintákat, amelyek hőmérsékletét fokozatosan növelve megfigyelték, hogy bennük a szerves anyagok mikor és milyen gyorsan bomlanak le.

A kísérlet azt mutatta ki, hogy a fjordok különleges képessége – a szén elraktározására – csak átmeneti, nem pedig állandó. A fjordok a jégkorszakok közötti időszakokban szénelnyelők, a jégkorszakokban pedig szénforrássá válnak.