Az év elején három, műholdas jeladóval ellátott túzok tartózkodott a Körös-Maros Nemzeti Park területén. Egyikük azonban kóborlási hajlamtól vezérelve vendégségben járt a Hortobágyon.

A dévaványai és a túrkevei határt látogató túzokcsapatok hollétének felderítésében nagy segítséget jelentett a naponta több GPS jelet továbbító adók hatékony működése. Két kakas és egy tojó telelését követtük nyomon az elmúlt hónapokban. A beállt csapatok minimális térségi mozgást végeztek. Rendszerint a környéki repceterületeket nézték meg, vagy az alvó és nappali táplálkozó terület között mozogtak.

Január 11-én azonban egy szokatlan elmozdulást észleltünk nyugati irányba. Egyik madarunk lucerna és repceterületeket látogatott meg Túrkeve északnyugati oldalán, minden bizonnyal többedmagával. Alig néhány napos időzés után elindult északra és Karcagon, a Kecskeri-puszta környékén kötött ki. Innen egy rövid elmozdulást tett Kunhegyes felé, de maradt a karcagi területen, majd egy újabb 17 km-es út megtétele után megérkezett a Hortobágy szívébe, a Kunmadarasi-pusztába. Itt főként gyepes környezetben tartózkodott, de amint ezt a hortobágyi kollegánk megfigyelte, két tojó társaságában. Köztes mozgásként a nádudvari területekre váltott át. Január 21-én a keletre tartó út folytatódott. Elmentek a madarak a Nádudvarhoz tartozó Mihályhalma térségébe. Itt vegyes, szántó és gyep kultúrákon tartózkodtak. Az elmúlt napokban 24 tojó társaságában láttuk a műholdas madarunkat. A tojók közelében népes, 29 példányos kakascsapat is tartózkodott a gyepen.

Ezeknek a mozgásoknak azért van különös jelentőségük, mert így válik élővé a populációk közötti kapcsolat. Amennyiben egyes példányok ott maradnak a nemsokára elkezdődő nászidőszak idejére, vagy a visszatérő madár esetleg ottaniakat hoz magával, akkor a szomszéd állományok közötti géncsere biztosított lehet. Ez pedig a mára már sok helyen elszigetelődött, de jó genetikai változatossággal bíró túzokállományok hosszú távú megőrzésében nélkülözhetetlen.

Jelenleg 37 km-re tartózkodik a túzok a jelölési helyétől. Kíváncsian figyeljük kalandor madarunk további útját, hogy újabb titkokra derülhessen fény e rejtett életmódú faj életmódjáról.

A cikk borítóképét készítette: Kalmár Lajos Gábor (A sikoly)