Az elmúlt hetek időjárása kedvezően hatott a gombák növekedésére; bármerre jártunk lépten-nyomon beléjük botlottunk. A kedvező környezeti feltételeket kihasználva a természetvédelmi őrszolgálat több nyírségi erdőben is szisztematikus felmérést végzett, melyben dr. Szigetvári Csaba biológus is a segítségünkre volt. A terület bejárása során négy védett faj is szem elé került.

Az ágas tapló (Grifola frondosa) kocsányos tölgyek gyökeréhez kapcsolódva, a talajfelszínen bokros megjelenésével hívja fel magára a figyelmet.

Ágas tapló – Fotó: Barna Péter

A gyökeres álpereszke (Pogonoloma macrorhizum) hatalmas vörösesbarnás kalapjait szintén kocsányos tölgyek tövében találtuk meg.

Gyökeres álpereszke – Fotó: Gilányi Gábor

A süngomba (Hericium erinaceus) termőteste fehéres, hosszú szálas, mely elsőre leginkább egy nagy adag cérnametéltre hasonlít.

Süngomba – Fotó: Gilányi Gábor 

Az óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina) a süngombához hasonlóan idős, beteg, vagy elhalt fákon jelenik meg.

A fentieken kívül találkoztunk az óriás bokrosgomba (Meripilus giganteus), a kákagomba (Typhula filiformis), a tűzpiros csengettyűgomba (Pluteus aurantiorugosus) és a közönséges petrezselyemgomba (Hericium coralloides) példányaival is, amelyek ugyan ritkák, veszélyeztetettek, de jelenleg még nem védett gombafajok. Utóbbi főleg hegyvidéken fordul elő, az Alföldön kifejezetten ritka.

Petrezselyemgomba – Fotó: Gilányi Gábor

A felsorolt gombák természetközeli, holt faanyagban is bővelkedő idős kocsányos tölgyes állományokból kerültek elő. Legfőbb veszélyeztető tényezőjük ezen erdők eltűnése, kiterjedésük további csökkenése, illetve a látványos megjelenésük miatti gyűjtés. A bemutatott ritka gombafajok fennmaradása kizárólag termőhelyeik megőrzésével valósulhat meg.

A gyökeres álpereszke, az óriás bocskorosgomba és a süngomba természetvédelmi értéke 5.000 Ft, míg az ágas taplóé 10.000 Ft.

Szöveg és fotók: Barna Péter és Gilányi Gábor

A cikk borítóképét készítette: Szerémy Szilvia (Apróságok)