A biogazdálkodás dilemmái

2019.11.04.

Bizonyos tekintetben igaz, hogy az organikus gazdálkodás egészségesebb, környezetbarátabb, mint a hagyományos változat. Ám egy új brit kutatás szerint a bioételek szerepe a bolygó segítésében sokkal összetettebb dolog, mint ahogyan az első látásra tűnik.

Nature Communications folyóiratban publikált tanulmány szerint

ha egy egész ország (jelen esetben Anglia) teljesen átállna az organikus élelmiszer-termesztésre, az az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedéséhez vezetne, ami hozzájárulna a további klímaváltozáshoz.

Igaz, hogy az organikus gazdálkodás kevesebb kibocsátással jár, mint a hagyományos gazdálkodás (20 százalékkal kevesebb a növénytermesztésben és 4 százalékkal az állattenyésztésben), de lényegesen kevesebb élelmiszert is termel.

Fotó: pxhere.com

A Cranfield Egyetem kutatói Anglia és Wales esetében arra a következtetésre jutottak, hogy

a teljes organikus gazdálkodás a jelenlegi táplálkozási szokásokat figyelembe véve 40 százalékkal kevesebb élelmiszert biztosítana.

Az országoknak növelniük kellene az élelmiszerimportot, ami még nagyobb globális üvegházhatású gázkibocsátást eredményezne.

Igaz, hogy az organikus gazdálkodás elősegíti a szén-dioxid megkötését (mely során a növények „kiszívják” a légkörből a szén-dioxidot, majd megkötik a talajban), ám ez csak kismértékben ellensúlyozná az import által megemelkedő kibocsátást.

Összefoglalva: a tanulmány azt sugallja, hogy az organikus gazdálkodás továbbra is kulcsszerepet fog játszani a világ környezeti problémáinak megoldásában, de a teljes megoldásnak csak egy részét képezi.

A tanulmány az Élő bolygónk szerkesztője szerint nem számol azzal, hogy az organikus gazdálkodás elterjedésével jóval több szó esik majd a pazarlásról, az élelmiszerek megbecsülése is megváltozhat, illetve a fogyasztói szokások nem feltétlenül kell, hogy a régiek maradjanak.