A denevérekkel kapcsolatos természetvédelmi munkából a Fővárosi Állat- és Növénykert is kiveszi a részét, elsősorban a magyarországi fajok segítségre szoruló egyedeinek mentésével. Évente több száz denevér kerül be az intézmény vadállatmentő központjába, ahol tavaly 11 faj 398 egyede kapott második esélyt az életre.
A Bat Conservation International (BCI) nevű szervezet által életre hívott denevérek világnapja április 17-én van. Céljuk a denevérek megismertetése a nagyközönséggel, ökológiai jelentőségük bemutatása, valamint helyes megítélésük elősegítése.
A téli hónapokban főleg a telelésben megzavart denevéreknek kell segítséget nyújtani, ha egy-egy védett telelőhelyük napvilágra kerül, és az ott berendezkedett denevéreket már semmi nem védi a zord időjárástól. Aktív időszakukban inkább a sérült, balesetet szenvedett, legyengült, esetleg a szülőktől elkeveredett, odúból kiesett, elárvult denevérek szoktak segítségre szorulni.
A Magyarországon élő 28 denevérfaj egyike, a barna hosszúfülű denevér – Fotó: Shutterstock
A denevérek – az Antarktisz kivételével – valamennyi kontinensen előfordulnak. Mintegy 1400 fajuk ismert. Európában 46 fajuk őshonos, ebből 28 Magyarországon is előfordul.
Az ismert fajokból kétszáznál is több, vagyis átlagosan minden hetedik faj számít fenyegetettnek. A magyarországi fajok mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll.
Keleti csőorrú denevér egy ausztrál állatkórházban – Fotó: Shutterstock
Az idén 155 éves Fővárosi Állat- és Növénykertben világviszonylatban is az elsők között kezdtek el denevérek tartásával, bemutatásával és szaporításával foglalkozni még 1912-ben. Az intézmény parkja a hazai denevérfajok számára fontos élőhely is egyben.
A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában: a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában. A gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok pedig 67 növénycsaládnak a kizárólagos beporzói, magjainak széthordói.
Fotó: Shutterstock
A denevérek az emberi szempontok miatt is fontosak. Az általuk fogyasztott rovarok között bőven vannak mezőgazdasági kártevők és olyanok is, amelyek ránk is veszélyes betegségeket terjesztenek. Egyes számítások szerint a denevérek évente több mint 23 milliárd dollárnyi pénzben kifejezhető hasznot jelentenek a világ mezőgazdaságának és egészségügyének.
