Ma van az európai nemzeti parkok napja. Utazzunk el hát 5+1 olyan tájra, amelyek drágakövei a kontinens kincsestárának!
1909-ben, a legboldogabb békeidőben alakultak meg Európa első nemzeti parkjai közel 50 évvel azután, hogy az Egyesült Államokban Abraham Lincoln megalapította a Yosemitet mint első államilag is védett területet, majd 1874-ben a Yellowstone megnyitotta kapuit, mint már hivatalosan is nemzeti park. Ilyen területnek azokat nevezzük, amelyek ökológiai egysége megóvandó a jövő számára, semmilyen mezőgazdasági és ipari hasznosítás nem lehetséges rajtuk, csak tudományos, oktatási és rekreációs tevékenység engedélyezett a határaikon belül. Vegyük végig Európa legszebbjeit, teljesen szubjektív módon!
Ordesa és Monte Perdido
Az Aragóniában, egészen pontosan Spanyolország és Franciaország között elterülő, 1918-as alapítású parkban van a kontinens legnagyobb mészkőhegye, a névadó Monte Perdido, a maga 3350 méteres magasságával. Érdekessége, hogy a csapadék a mészkőben azonnal elszivárog, így a hegy – és a környező csúcsok is – fehérek és kopárak. A másik névadó, az Ordesa, a parkban lévő négy kanyon egyike, amelyek a legmélyebbek az egész kontinensen. Maga a hegyvonulat a határ az északi óceáni és déli mediterrán éghajlat között.
Plitvice
Magyarként nehéz nem ismerni a Plitvicei-tavakat, hiszen a terület az Adriai-tengertől csupán 55 kilométerre fekszik, az országhatártól is csak négy órányi autóút. Nevének jelentése ’sekély’, mivel a lerakódott mész kisebb medencéket alakított ki, ugyanakkor a Kozjak nevű tó a maga 46 méterével igencsak mélynek mondható, de a rendszer barlangjainak némelyike 500 méter mélyre is lenyúlik. Egyedülálló élővilága van, mint az elevenszülő gyík vagy a több mint 50 különböző orchideafaj. Aki sportolni szeretne, annak is érdemes felkerekednie, ugyanis itt rendezik Horvátország legnagyobb és legrégebbi sportversenyét, a plitvicei maratont.
Vatnajökull
A mediterráneumból utazzunk el a messzi északra, s Európa egyik szigetországáig meg se álljunk! Az izlandi Vatnajökull Nemzeti Park igen fiatal, hiszen csak 2008-ban alapították, de mindjárt az ország 14 százalékát hozzácsapták, ami közel 14 ezer négyzetkilométer. Felszíne roppant változatos, a geotermikus hatások, a szél és a névadó Vatnajökull-gleccser formálja leginkább. Utóbbi északi részén fekszik a sziget legszárazabb része, déli oldalán a tél folyamán pedig nem ritka a -30 °C-os hideg sem.
Szász Svájc hegyei
Ha szeretsz túrázni, de nem szereted sem a túl hideget, sem a mediterrán forróságot, irány a cseh-német határon elterülő Szász Svájc Nemzeti Park. Az Elba folyót övező homokkőhegyek és sziklaormok között minden germán monda megelevenedik. Nemcsak természeti kincseitől egyedülálló a park. Itt áll Königstein vára, a sziklaoromra épült rettentő nagy erődítmény és a mesebeli Basteibrücke, amely a Bastei szikláit láncolja Neurathenhez. A már évszázadok óta a turisták kedvelt célpontjának számító nemzeti park csupán egy óra autóút Drezda városától.
Białowieża
A Lengyelország és Fehéroroszország közt elterülő hatalmas erdőség lengyel oldala már 1921-ben védetté vált, de csak 1932-ben vált az ország első nemzeti parkjává. Hányattatott sorsa volt a 20. században, ugyanis a front kétszer átvonult rajta. Volt a Szovjetunió része, majd egy országhatár vágta ketté, s az erdő fehérorosz része csak 1992-ben lett hivatalosan is a világörökség része. 1929-ben, 10 évvel kipusztulása után visszatelepítették ide az európai bölényt, amely azóta is kiválóan érzi magát a területen. Ha meglátogatnánk, akkor ügyeljünk arra, hogy a legvédettebb részekre csak kísérettel, maximum 20 fős csoportokban mehetünk!
+1: A Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Azért esett erre a választás, mert a Balaton-felvidéknek még nyugaton is messze híre ment mind borai, mind a tó miatt. Partján évezredek óta él ember, gondoljunk csak Fenékpusztára vagy akár a Veszprém melletti Villa Balácara. A tanúhegyek Pannon-tengerről és vulkánokról árulkodó bazaltorgonái, a végvárak sora, a Kis-Balaton nádasai és a berek, mind egyedülállóak egész Európában. Mivel a turisták növekvő száma nem feltétlenül a legjobb a tónak, nyugodtan kerekedjünk fel, és járjuk be akár kerékpárral a Káli-medencét vagy a Tihanyi-félszigetet, és fedezzük fel a világörökség részét is képző emlékeinket.
Írta: Bódi Ábel